Újfent témamorzsákat szedegettem össze az elmúlt napokból.

Ismét összegyűltek március 15.-én Orbán hívői a Kossuth téren, lengyelekkel is megfejelve, akik közül sokan azt sem tudták, miért vannak itt, de lelkesen éltették a diktátorunkat. Az Origo beszámolója szerint egy hatéves kislány is üvöltötte a "Viktor Orbán"-t. Úgy látszik, ott is megvan az réteg, aki ugrik az ilyesmikre. Hallani lehetett olyan megnyilatkozásokat is tőlük, hogy milyen jó, hogy nekünk magyaroknak van egy Orbán Viktorunk. Tényleg, milyen rohadt jó, de én szíves örömest lemondanék róla. Ezen az összejövetelen elhangzott két beszéd. Az egyik felszólaló Szájer József volt - aki mint tudjuk, iPaden írta meg ezt a gyönyörű és fantasztikus alkotmányt - és persze a Kedves Vezető is. Az ellentmondásokra Gerő András hívta fel a figyelmet. Szájer egy teljesen normális szónoklatot mondott, amiben semmi kivetnivaló nem volt és amelyben Unio mellett foglalt állást. Aztán jött Orbán, aki meg ennek a szöges ellentétét adta elő. Mi nem leszünk gyarmat (nem mellékes tényező, hogy a gyarmatokra nem szokást pénzt bevinni), EU=Szovjetunió (mikor erre reagáltak Brüsszelben, akkor azonnal előugrott Szijjártó, aki szerint félreértettek valamit. Mindenki hülye, de mi vagyunk okosak!) és nekünk sem fog dirigálni. Nem értem, ezt a kettős hangvételt hogyan emésztette meg a Tisztelt Nagyérdemű? Vagy minderről tudomást sem akarnak venni?

Ez az Orbán-jelenség is egy figyelemreméltó kérdés. Ismét bebizonyosodni látszik, a történelem újraismétli magát, ugyanis bizonyos időként születik egy olyan személy, aki mesterien tudja manipulálni azokat, akik vevők erre. A jelenlegi miniszterelnök zseniális módon ért ehhez és a tömegpszichózishoz. Úgy tudja hülyíteni a tömeget, ahogy ő akarja. Igazi diktátori jellem. Adolf Hitler is rendelkezett ezzel a tulajdonságokkal. Mikor még csak egy maroknyi ember volt vele, akkor még csak nevettek a kis bajuszos csávón és meg lehet nézni, mi lett belőle...

Nagy Navarro Balázsnak és Szávuly Arankának ítélte az év nemzetközi sajtódíját az Olasz Országos Sajtószövetség. Túl azon, hogy blogom is gratulál a két érintettnek, van egy másik vetülete is a dolognak. Az egy dolog, hogy a külföld így jelzi elismerését, azért amiért egyesek küzdenek, de jelzi is a hatalomnak: nem minden úgy van, ahogy a Vezér gondolja. (Emlékezzünk csak vissza: mikor Orbán elkezdte piszkálni Simor András MNB-elnököt, akkor hirtelen ő lett az év jegybankára a felzárkózó régióban.) A helyszín még egy különös adalékkal szolgál. Ugyanis jó pár évvel ezelőtt az olasz média is hasonló problémákkal küzdött, mint a magyar. A jelek szerint tanultak az esetből. 

Szerdán újból történelmi csúcsra ér a benzinár. Le sem merem írni az új árat. Nem tudom, hová tűnt Szijjártó Péter, aki ellenzékben még olyan nagyon a kormányt hibáztatta az üzemanyagok akkori áraiért. Ha már itt tartunk, Török Zsolt és az MSZP minap néhány benzinkútnál akciózott és "Kösz Orbán" feliratú táblákat helyeztek el a bejáratoknál. Furcsa, ellenzékben mennyire érzékenyek lesznek egyes pártok. Legjobb emlékeim szerint pont a választások előtt emelték meg a jövedéki adót, mely sok autósnál gondoskodhatott arról, hogy ne a szocialistákra szavazzon. (Többek között jómagam is idetartozok.) Így mikor ebben a témában megnyilvánulnak, finoman szóval sem hitelesek.