Mint ha egy álomvilágban élne ez az ország. Szinte senkit sem érdekel a politika.

Miért van ez az apátia? Nem tudom, miért nézi ez a társadalom közönyösen, ahogy ellopják a megtakarításukat, lebontják a demokráciát és helyébe felépítenek egy autoriter rendszert, melynek Orbán Viktor az egyetlen vezetője. Biztos a Gyurcsány a hibás, és ő mikor lakol meg "bűneiért"? A szemkilövetős, az öszödi böszme, akitől egyesek minden bajunkat eredeztetik. Lassan már a dinók kihalása is az ő sara lesz. Sajnos, vele szemben a Párt Magyarország történetének legsikeresebb karaktergyilkosságát követte el. Még kész szerencse, hogy Bajnai Gordonnal ez még nem történt meg.

Jó lenne végre, az, aki egy darab tüntetésre sem ment el, rájönne arra, hallgatólagosan beleegyezik ebbe a rémuralomba. (Most természetesen nem azokra gondolok, akiknek valami egészen nyilvánvaló akadálya van jelenlétük hiányának, félnek, egy távoli kis faluban laknak, betegség, stb., hanem akik tehetnék és mégsem.) Édes mindegy, szavakban mennyire ellene van, a tettek számítanak. Elhiszem, könnyebb egy fotelből nyomon követni az eseményeket és nyomi a lájkokat, de mikor ki kellene jönni akkor bezzeg sajnos nem jó, mert megjöttek a rokonok, szül a macskám ésatöbbi ócska kifogás. De úgy sem a kérdezőnek kell elszámolnia az adott illetőnek, hanem a saját lelkiismeretének. Amíg az ember nem érzi a bőrén ennek az eszement rezsim jogtiprását, addig sokkal kevesebb a hajlandósága kimenni tüntetni. Elég rövidtávú gondolkodás ez, hiszen az könnyen meglehet, hogy ma nem, de holnap már lehet utolér. És persze biztos menni fog a siránkozás (joggal). Akkor sem biztos, hogy meg lehetett volna akadályozni, de az ember saját magának tartozik ennyivel: megtettem mindent azért, hogy ez ne következzen be?

Ha szidja a Kedves Vezért, közben pedig bele tud-e nézni úgy a tükörbe, hogy sosem volt kint semmilyen megmozduláson, akkor szíve joga. Azért jó lenne viszont eldönteni, akkor most kinek az oldalán áll. Mert ha a Párt mellett, azzal sincsen semmi gond, csak akkor legyen ez nyíltan kimondva és ne játssza ezt a képmutató játékot, hogy a két év alatt nem voltunk kint egy demonstráción sem. Az, aki nem most jött le a falról, úgy is észreveszi a kifogásokat, és az meg elég szánalmas. Úgyhogy, aki egyszer sem tette tiszteletét egy megmozduláson sem, az hallgasson, de nagyon mélyen.
Persze, a Vezér mindennek örül. Sok engedelmes droid, akik nem gondolkodnak, akik lenyelnek mindent és még cserébe istenítik is. Na és persze - ami a legfontosabb - tartsák bent őt a hatalmában.
Sajnos eljutottam oda, hogy ezt kell mondanom magamnak és mindenkinek (idézve egy ismert klasszikus refrénjét): menekülj, amíg nem késő! Itt nincs megélhetés, itt nincs jövő, csak a kilátástalanság, a létbizonytalanság és a nélkülözés. Köszönjük Viktor!