Orbán alapos és szívós munkát végzett. Ehhez persze kellettek olyanok, akik ez ellen nem is nagyon tiltakoztak, hanem készségesen elhittek mindent, ami a Kedves Vezető mond.

Még mindig "azelmúltnyolcév" szijjártói varázsában él néhány ember, akik képesek még mindig kész tényként befogadni azt a bődületes baromságot, mely szerint kizárólag a szocialisták tehetnek minden olyan megszorításról, melyet most a Párt a nyakunkba zúdít. Sikeresen végeződött az bűnbakképzési folyamat, melyet ez a hatalom indított, csupán azért, hogy elterelje a figyelmet önmagáról és hülye lépéseiről. Mint anno Hitler a zsidókat, Orbánék az MSZP-t kiáltották ki fő bűnösnek, ami egyfajta jolly joker kártya, amit mindig elő lehet venni, ha már nagyon szorulna a hurok. Lehet kire mutogatni, ha kiáll a pulpitusra a papagájkommandó valamely tagja és előadja, most éppen kit és miért szívatnak meg, de brutális mértékben. Bele sem merek gondolni abba, mi történt volna akkor, ha annak idején a Gyurcsány - Bajnai tandem lépi meg mind azt, amit most a Párt. Mennyire felháborodott volna a sok hívő, ha ellopják a magánnyugdíját, bevezetik a tranzakciós adót, a tandíjat és ilyen igazságtalanul alakítják át a felsőoktatást, hogy csak az elit járhat például a jogi vagy a közgazdász szakra. (Azt azért hozzáteszem, joggal). Néhány példa amit feljebb felsoroltam, de valami hihetetlen, Gyurcsány 300 forint miatt lett a közutálat tárgya. És most ez a hatalom ennek az összegnek a hányszorosát hajtja be rajtunk? Biztos, ha a Viktor mondja, az más. Mert a szemét szocik, meg a Gyurcsány, aki elkúrta. Számomra sokkal szimpatikusabb az az ember, aki bevallja, hazudott és hibázott, mint az, aki azt mondja, ő mindig az igazat mondta.

Számomra az lenne az ideális, ha mindenki racionális alapokon politizálna és nem emocionális ingerek vezérelnék. Kérdezem, kinek lett attól több pénze, hogy zászlót lengetett a Fidesz nagygyűlésen? Van valaki, akinek lett munkája, mert a Békemeneten "Szeretünk Viktor" táblával menetelt? Engem sosem az ilyen érzelmi hatások motiválnak, hanem elsősorban a pénz és a jó ízlés. Mennyivel lesz több a pénztárcámban, és milyen lesz az a demokrácia, amiben élek. Most jelenleg nagyon úgy tűnik, megszűnt az államforma, melyben felnőttem. Nem volt részem a kommunizmusban, sosem tudtam, milyen érzés egy autoriter rendszerben élni. Most megtudom. Arra talán jó ez a korszak, hogy végre sokan megértik, mi az a sajtószabadság, a jogállam, ami korábban olyan természetes volt, és fel sem tűnt.