Cucu blogja

Mostantól – ha lehet – semmin se hökkenjünk meg.

Persze, eddig is nagyjából ez volt a hozzáállás az utóbbi négy évben, de április hatodika után már végleg ez a legfontosabb attitűd. Korábban még meg volt hozzá az a jóleső tudat, ha annyira rosszak, akkor leváltjuk őket, még akkor is, ha egyenlőtlenek a feltételek. A franc essen bele, hogy ellopták a magánnyugdíjunkat, majd megtoroljuk. A franc essen bele, hogy írtak egy új alaptörvényt, majd toroljuk. Satöbbi.

Most már tudjuk, ez nem történt meg, utólagos legitimációt kaptak mindenre. Akinek nem tetszik, az lábbal szavazhat, lehet menni Londonba takarítani két diplomával, de cserébe bőven ezer euró felett fog keresni az ember. Egy szabad országba. Persze, ha tetszik, akkor mehetünk Békemenetre, igaz, abból nem tud a gyerekünk egyetemre menni, de sebaj. Vezetőnk a népért dolgozik.

Szóval, sok meglepetést okoztak a fideszes elvtársak az elmúlt négy évben, de mára kitisztult a kép. Ez a többségnek tetszik, a kisebbségnek pedig tudomásul kell venni a történteket. Persze, ez nem azt jelenti, hogy szótlanul és vélemény nélkül, de nem kell csodálkozni.

Meglepődés nélkül kell tudomásul venni, amikor Orbán Viktor azt írta februárban Heisler Andrásnak, a Mazsihisz elnökének, hogy a Szabadság téri emlékmű kérdésére térjenek vissza húsvét után. Ehhez képest a választások után gyakorlatilag órákkal, mégiscsak elkezdett épülni a gábriel – sasos förmedvény. Természetesen tisztelet illeti azokat, akik immáron talán tizedjére is szétkapták az építést körülvevő kordont, de az eset jól jelzi, kormányunk bárkit átvág a palánkon, ha éppen annak látja szükségét. Az emlékmű meg fog épülni, és ne lepődjünk meg, ha sokakban félelmet és rossz emlékeket vált ki – főleg akik éltek akkor – és totál máshogy érezték meg a német megszállást, mint ahogy most a kormány láttatni szeretné. Mondhatni, belehazudik az arcunkba, de már megszoktuk. A tüntetés sajnos elveszítette valódi célját, csupán arra jó, hogy megmutassa, vannak olyanok, akik nem mennek el szó nélkül minden aljasság mellett. Április hatodikán tudhattuk, miféle emlékmű építése készülődik a Szabadság téren, a többség azonban igent mondott erre is.

Meglepődés nélkül kell tudomásul venni, amikor az új felcsúti stadionról készült képeket nézegetjük. Az internetet elárasztották azok a fotók, amelyek Orbán házi stadionjáról készültek, és elképesztő, milyen látványosra sikeredett mind kívülről, mind belülről. Elég, ha a VIP páholyra gondolunk, ahol a Kedves Vezető háborítatlanul szotyizhat. Április hatodikán tudhattuk, miféle, a személyi kultuszra emlékeztető stadiont építenek Orbán házától lépésekre, a többség azonban igent mondott erre is.

Meglepődés nélkül kell tudomásul venni, amikor azt olvasom, Salgótarján polgármestere kamu közmunkásokat mutogatott a német tévének. Április hatodikán tudhattuk, mennyire aljasok, a többség azonban igent mondott erre is.

Meglepődés nélkül kell tudomásul venni, azt a sok szemétséget, átverést, amit még terveznek és tuti, meg is fognak csinálni. Április hatodikán sejthettük, mi vár ránk, a többség azonban igent mondott erre is.

Persze, lehet fanyalogni, de április hatodikán az esélyét is elszalasztottuk annak, hogy évtizedeken belül érdemi változás legyen. Ezt mostantól egyénileg kell keresni, és nem kollektíven.


(Írásomban a többség kifejezést azokra értem, akik elmentek szavazni. Akik nem voltak, azoknak szándékáról nem rendelkezem ismerettel. Megjegyzem, ez a kérdés, is megérne egy alaposabb vitát, de ebben a cikkben ezt tekintem alapállásnak. - A szerk.)

Még szerencse, hogy nem a városközpontban, a turisták szeme előtt van, hanem egy külvárosi lakótelepen.

Nem kimondottan vall jó modorra, ha azt, akitől segítséget remélünk, azt jól leszóljuk.

Orbán tényleg azt tette, ami a címben szerepel, ugyanis az alábbiakat mondta: "a háború már elkezdődött, csak nem fegyverekkel vívják, hanem más eszközökkel, például leminősítésekkel is, ezért nagyon résen kell lennünk, mert a róka sohasem mondja meg egyenesen, hogy a sajtot szeretné kiénekelni a szánkból".
Finoman szólók akkor, amikor azt mondom, elképesztő felelőtlenség ilyen hangnemet megütni azokkal szemben, akiktől segítséget várunk. Képtelen vagyok elhinni, mi megy hazánkban. Öngyilkos dolog, amit  Orbán csinál. Néha már az is megfordul a fejemben, tudatosan akar államcsődöt. De inkább csak egy össze-vissza kapkodásról van szó, melyet mi, az egyszerű köznép fogunk megszívni. Ő is, de az annyira nem lesz látványos, mint a miénk.

Nem tudom, a miniszterelnök meddig szeretne háborúzni. Talán nem vagyok vele egyedül, de nekem már elegem van abból, hogy örökké harcolunk valami ellen. Békeidő van, de a kormány hadban áll szinte egész Európával. (Szándékosan nem használtam többes számú jelzőt, mivel nem a magyar népet támadják és nem is ő visel hadat, hanem a kabinet. Sajnálatos, de ezt nagyon sokan elfelejtik. Kiváltképp a Magyar Nemzet, amely tegnapi címlapján ez volt olvasható: "El a kezekkel Magyarországtól!". Ilyen demagóg szalagcímet is rég láthatott a tisztelt nagyérdemű.)
Fodor Gábor, ex-szdsz tag, aki régen Orbán közeli barátja volt, ma reggel az ATV Start című műsorában azt mondta, "Viktor akkor érzi jól magát, ha konfliktusok vannak körülötte, és állandó háborúban áll”. Ha neki kell az izgalom, hát legyen. De nekem és szerintem még jó néhány honfitársamnak más kell. Béke, nyugalom, kiszámíthatóság. Tudom, ezek lózunggyanús kifejezések, de úgy érzem, ez kellene Magyarországnak. Nem az, hogy a hitelminősítőkkel, államadóssággal, munkanélküliséggel, meg úgy tulajdonképpen mindennel háborút vívunk. Sajnos, ha igaz Fodor állítása (és nagyon úgy tűnik az utóbbi idők tapasztalatai alapján, igen), akkor a lehető legrosszabbul állunk. Folyton ellenségképet keres, de ezeket az "ellenfeleket" eddig nem sikerült legyőznie, számuk mindig csak gyarapodott és tartok tőle, ez a jövőben sem lesz másképp.

Remélem, más is osztja véleményemet: békét akarok, nem háborút! Elég volt!