Cucu blogja

Eleinte hallgattak róla, ma már bevallják, de holnap lehet, már büszkén vállaják kormányunk tagjai azt, hogy Orbán egyszemélyben osztja a parancsokat. 

                          Orbán Viktor válaszol Steiner Pál kérdésére a Parlamentben (Fotó: MTI)

Két hír látott tegnap napvilágot, amely mindenképp igazolja, hogy a Kedves Vezető dönt mindenről.

Az Élet Menetével egy napon, önmagukat „nemzeti motorosként” definiáló brancs „Adj gázt” címmel vonulgatott volna a városban. Steiner Pál MSZP-s képviselő ezért tegnap a Parlamentben megkérdezte a Vezetőt, mi az álláspontja. Orbán kifejtette, utasítja a Belügyminisztert, hogy tiltsák be. Steiner azt mondta ma reggel a Rádió Q-ban Fiala Jánosnak, erre neki nincs is jogilag lehetősége. Az ügy mindenesetre fura. Miért a kormányfő dönt egy felvonulás engedélyezéséről vagy betiltásáról? Ez a fővárosi rendőrfőkapitány illetékessége lenne. De nem, hazánk egy abszurd ország, ahol a legfőbb embernek kell döntenie arról, mit szabad és mit nem. Félreértések elkerülése végett: nem az a bajom, hogy felszólalt az ügyben. Kimondottan pozitívnak és előremutatónak tartom, és nagyon remélem, a szavakat tettek is fogják követni. (Ne felejtsük azért, Orbán ars poeticája a „Ne azt nézzék, amit mondok, hanem amit csinálok”. Ennek szellemében fokozottan kell figyelni, mit tesz a Kedves Vezető.)
Azt kifogásolom csupán, hogy egyáltalán eljut a miniszterelnökhöz az ügy és ő dönt, nem az illetékes.

A másik hír, a nyugdíjpénztári egyéni számlavezetés. Varga Mihály vasárnap esti nyilatkozatát, miszerint felejtős, hogy az ellopott magánnyugdíjpénztári befizetéseket nem írják jóvá, Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője. Mint mondta, a kérdésében előtte konzultált Orbánnal. Mily meglepő! Ehhez is kell a Kedves Vezető?

Ez a két hír számomra azt sugallja, manapság nyíltan bevállalja a kormány, egyedül Orbán Viktor hoz minden döntést. Vagy ha nem is, de szerepe mindenképpen van benne. Azokban is, amelyeket nem neki kellene eldönteni. 

Döntés kellene: összefog a demokratikus ellenzék vagy sem? Ebben kéne nagyon gyorsan dűlőre jutni, különben baj lesz…

A jelenlegi ellenzék állapota ma siralmas. Ezen úgy fest, Bajnai Gordon és az Együtt 2014 sem tudott érdemben változtatni, hiszen a várt egyesülés helyett még jobban széttagolódott az ellenzéki paletta. Mindenki a saját arcát építi, mindenki a saját izmait mutogatja, mikor a tárgyalóasztalhoz kellene ülniük. Mesterházy Attila, az MSZP elnöke, mint a legerősebb ellenzéki párt vezetője joggal érezheti úgy, hogy neki kellene lennie a miniszterelnök jelöltnek és pártjának jelentős szerepet kell játszania Orbán bukásában. Ez nem vitás. Azonban Bajnai Gordon egy kipróbált válságkezelő, aki már bizonyított, volt miniszterelnök, tehát a kormányzati fronton több rutinja van, mint Mesterházynak. Nem kérdés, kettejük küzdelméből muszáj lesz valakinek engedni, és kompromisszumot kell kötni. Vagy egyiknek, vagy másiknak. Eközben Orbán akarva – akaratlanul megjelölte, kitől fél. És az a valaki Bajnai. Nem Mesterházy – gárdát emleget Kocsis Máté szinte már minden nap Selmeczi Gabriellával karöltve. (Mint ha azon versenyeznének, melyikük tudja ezt a kifejezést többször kimondani. Viccesek az biztos.)

Persze, nem Orbánnak, hanem az demokratikus ellenzéknek kellene eldöntenie, kit akar jelöltjeként. Szépen is néznénk ki, ha ezt is a Kedves Vezető mondaná meg…

Az időközi választások a napnál is világosabban mutatják: összefogás nélkül nem megy. (Lehet itt hivatkozni mindenféle kifogást keresni, hogy hát ezek hagyományosan „jobbos” körzetek…stb. A lényeg kendőzetlenül villan elénk. Nem megy.) A Fidesz úgy alakította át a választási rendszert, annyit simliskedtek és trükköztek vele, hogy ha csak egy kis rés is van pajzson, akkor megette a fene. Egyéni hősködéssel nem mennek semmire az ellenzék pártjai. Nagyon sokan úgy gondolják, ha majd együtt, közösen feláll a színpadra, Bajnai, Mesterházy és Gyurcsány, akkor elmegy tüntetni és rájuk is szavaz. De addig, ameddig külön – külön, szólóban próbálkoznak, addig mindig ez lesz az eredmény.

Megsúgom, így nem is fog sikerülni a kormányváltás. Ha az ellenzék nem ismeri fel történelmi felelősségét, amely most nehezdik rá akkor bajban vagyunk.

Lehet szomorkodni, miért nincsenek annyian egy ellenzéki tüntetésen, mint a Békemeneten. Hát ezért. Nem látnak egységet, mert nincs. Nem egymást kellene hibáztatni, ki miatt és miért nem fog össze, hanem ezeket félretenni és megkérdezni: túl tudjuk-e magunkat tenni minden sérelmen és érdeken és alá tudjuk-e rendelni az Orbán – rendszer megbuktatásának igénye alá? Ha nem sikerül, akkor ki kéne állni a választók elé és ezt elmondani. Ha így van, akkor ne játsszuk ezt hazug színjátékot, mert akkor becsapják a választókat.

Lehet itt matekozni, meg mondhatnak értemiségiek okos dolgokat, ha a magyar emberek továbbra is a Fideszt szeretnék 2014-től kormányon látni, akkor nincs mese, meg kell előttük hajolni. Ez a demokrácia lényege. (Éppen ezért támad az az érzésem, hogy nem lesz itt kormányváltás jövőre. Még nem ittuk ki eléggé a keserűség poharát. Rájuk kell dőlniük ennek az egésznek, amit csinálnak.)

Az nem megy, hogy a demokratikus ellenzék szereplői a nyílt színen egymással küzdenek, mert akkor a választó azt szűri le: nincs egység (jogos a megállapítás) és hogyan tudnák kormányozni jól az országot, ha már ellenzékben ennyire nincsenek egy állásponton? És elmegy az időközi választásokon, szavaz a Fideszre, amely számára úgy tűnik, egységesen csinál valamit. (Közben pedig mindig csak a holnapot akarja túlélni a kormány és bámulatosan eladja nekünk azt, hogy ők milyen konzekvensen végzik a dolgokat. Kétségtelen, remek színjátékot látunk.) A rezsicsökkentéssel sikeresen kiszúrták „azemberek” szemét. De kérdem, ha egy rabló az utcán elveszi tőlünk 20 ezer forintunkat, de megsajnál és visszaad 2 ezret, akkor most jófej? A rezsicsökkentés egy ördögi dolog: egy következő kormánynak muszáj lesz emelnie a díjakat, mert ez nem tartható fent. És akkor ennek a gondját is az utódaik nyakába zúdítják...

Jelen sorait a szerző nem a bántás céljából írta. Nem akart senkibe se belerúgni. Csupán a jóindulat vezérelt, mikor ezeket a gondolatokat megírtam. Ha már csak egy pici változás lesz e bejegyzés miatt, már megérte. De ha csak egyvalaki átgondolja mindezt, akkor is örülni fogok. Remélem, egy sor se igaz, amit írok, csak hát ezt érzem. Remélem, tévedek. 

Három héten belül már a harmadik kormányszóvivői sajtótájékoztatót tartották az árvízzel kapcsolatban.

 Böröcz István, az MTVA vezetője (b) és Giró Szász András (j) kormányszóvivő

Nyilván rosszindulatú vagyok, de ez nagyon gáz. Sajnos itt alapvetően nem arról van szó, hogy kiemelten akarják tájékoztatni a népet, hanem arról, hogy ők is érzik, a március 15.-ei hókáosz alatt az informálás közelített a nullához. Hiába harsogja itt mindenki kormányoldalon, hogy minden milyen flottul ment, ők is tudják valahol mélyen – csak nem reklámozzák – nagyon elszúrták és ők sem tettek meg mindent. Ezt akarják ellensúlyozni a hetenkénti árvízügyi kormányszóvivői tájékoztatókkal.

A tegnapi azonban kiemelkedett mindegyik sajtótájékoztató közül. Ugyanis a vendég Böröcz István volt, az MTVA vezetője. Jelen sorok írója élőben követte az eseményt. Szívós munkával sikerült odáig eljutnunk, hogy kormányszóvivőit hoznak össze azért, hogy bejelentsék: a közmédia végzi a feladatát. B. István arról számolt be, a közmédia híradásaiban rendszeresen lesznek árvízi hírblokkok, sőt még az adást is megszakítják, ha kell. Micsoda megtiszteltetés. Egy normális ország normális közszolgálata így működik, és nem reklámozzák, nem érzetetik velünk, hogy dobjuk magunkat hanyatt, mert ők végzik a munkájukat és informálnak az eseményekről. Teszik a dolgukat, pont.

De ez Magyarország, itt nagy csinnadrattával kell bejelenteni a legalapvetőbb dolgokat is, aminek magától értetődően termeszesnek kellene lennie. Külön hab a tortán, az, hogy mindez a kormány és az MTVA külön megállapodásának köszönhető. Ehhez nincs mit hozzátenni.

Böröcz István tegnap szerepeltetése még egy fontos dolgot üzen: a kormány nem kíván semmit se változtatni a közmédián. Sőt, legitimálja azt, ami a Kunigunda útján történik. Mind, ami székházban, mind azt, ami az épület előtt folyik. Normális országokban, ha semmi köze sincs hozzá, akkor is lemond (legalábbis felmentik) annak az intézménynek a vezetője, akinek regnálása alatt többször, 30-40 biztonsági őr lerohant néhány békés tüntetőt, nem tudni, kinek az utasítására. Sok esetben egyébként a megbízó nevét sem lehetett tudni.

Akkor is lemond, amikor egy volt főbírót kitakarnak egy esti híradóban. Nálunk még prémiumot is kap. Még sorolhatnám azokat a dolgokat, amelyek az MTVA háza táján történtek. Az igazi közszolgálat létrejöttének egyik akadálya pont az, hogy B. és csapata kormányzati hátszéllel bevették a közmédiát. Egy új kabinet első feladata az lesz, ha igazi, valódi közszolgálatot szeretnének és nem egy állami pénzeken működő propagandagépezetet, akkor őket soha többé nem engedik még a Kunigunda útja közelébe se.

Itt pedig megtekinthető a tegnapi, szenzációs kormányszóvivői sajtótájékoztató.

Önmagához képest is roppant gyenge produkciót mutatott be a Kedves Vezető pénteken, a Millenárison tartott évértékelőjében.

Más tollával ékeskedett Orbán Viktor pénteki évértékelőjében. Felsorolt egy rakat találmányt (amelyeknek feltalálóira minden magyar büszke lehet), és eredményt. Muszáj volt neki valamivel lelkesíteni a híveket, hiszen uralmának teljesítménye egy nagy nulla. Mindez a beszédről is elmondható, amelynek semmitmondása hűen tükrözte az eddigi tevékenységét. Az egész beszéd önmagában nem emlékeztetett egy igazi évértékelő műfajára, amelyet ő teremtett meg. Beszélt mindenről, az elmúlt húsz évről, a következő húszról. Valahogy se füle-se farka nem volt az egésznek. Csapongott össze-vissza, nem volt egy logikailag jól követhető váza az egésznek.                                                             Orbán elfelejtett beszélni a közeljövőről  Arról, mi várható mondjuk egy év múlva. Ennek egyszerű oka van. Nem tudja még ő maga sem, mit fog csinálni holnapután. Fogalma sincsen, arról, mit szeretne még ő sem. Ezért aztán nem is tudott róla beszélni. Nem is tudom, hogyan tudott ennyi hazugságot összehordani közel háromnegyed órában. Magyarország jobban teljesít...mihez képest??!! Ugyan már. 

"Együtt tették tönkre az országot." - jelentette ki a miniszterelnök, lebuktatva ezzel a Békemenetet szervező Civil Összefogás Fórumát is, amely fennen hirdeti magáról, hogy ők bizony független a kormánytól. Kíváncsi leszek, az Orbán - rezsim udvari álciviljei miképp magyarázzák meg ezt a védhetetlen mondatot. 

             A CÖF egyik plakátja Budapesten - ezt aztán nehezen magyarázzák meg                                                                                                                                                                                                    

"...pártjaink ugyan lehetnek ellenzékben, a haza azonban nem. Lehet, szóval van olyan, hogy néha leparancsolják az embert a parancsnoki hídról vagy a kormánykerék mellől – erről én is tudnék mesélni , hogy miképp kell durcásan ügyekeskedni a fúróval a hajófenékben".                                                                                                                                                   Arról, hogyan kell durcásan ügyekeskedni a fúróval a hajófenékben, a Kedves Vezető is tudna mesélni, ugyanis pont ő az, aki - ameddig nem volt kormányon - a tökélyre fejlesztette és hideg vérrel alkalmazta ezt a taktikát. És hogy a haza nem lehet ellenzékben...nos ez régi duma és látjuk, mihez vezetett, mikor még ellenzékben voltak.

 "a közfoglalkoztatottak átlagkeresete minden ellenkező állítással és hazugsággal szemben meghaladta a 73.200 forintot". Na persze, bruttóban, ami nettóban mennyi??!!! Csak nem 47 ezer forint??!!! 

Jelen sorok íróját egyedül az ijesztette meg egy kicsit, hogy Orbán húsz éves távlatokban gondolkodik. Ezzel akaratlanul (vagy talán akarva) elárulta, mennyi időre szeretne berendezkedni. (Ahogy azt Móricka elképzelte - A szerk.)

Még egy érdekes jelenségre szeretném felhívni a figyelmet. "...még mindig vannak olyanok, akik vörös alsóneműjüket narancssárgára cserélték, és úgy viselik gondosan, hogy az kilátszódjon a nadrág alól. Az ellenük folytatott küzdelem még hosszú ideig ad majd munkát nekünk." - mondta a miniszterelnök, majd közvetlenül e gondolat után a köztévé kamerája Martonyi János külügyminisztert mutatta. 

Nem elemzem tovább ezt a veretes beszédet, ám egy bizonyos, nem sok jót remélek magunknak, és az országnak. 

Minap azt találta mondani a „rezsicsökkentés” atyja az egyik tévéinterjúban, hogy „akik kevesebbet kerestek, azok is jól jártak az egykulcsos adóval, mert a kormány visszapótolta a kieső jövedelmüket az embereknek. Szerintem ma nem tud mutatni olyan embert (itt a műsorvezetőre gondol egyes szám harmadik személyben –a szerk.), aki nettóban kevesebbet keres, mint tavaly.” Nos, jelen sorok írója tud mutatni, nem egy embert, akinek vastagabb volt a pénztárcája, mint az egykulcsos adó előtt. Tegye fel a kezét, akinek visszapótolta a kormány azt az összeget, amennyivel kevesebbet keres! Nincs tudomásom olyan emberről, akinél ez megtörtént. Most Németh Szilárd valóban ennyire hülyének néz mindenkit? Persze, a gazdagok nyilván jobban jártak, de akik hónapról-hónapra élnek, azoknak ez a magyarázat édeskevés, amikor 25.-én azon tépelődnek a házi pénztár felett, hogy akkor most miből jöjjünk ki a hó végéig. Mert ez tömeges jelenség. 

Az meg a másik, rendkívül erkölcstelen, hogy a szolgáltatókkal promózzák a rezsicsökkentés szerintük jó hatásait. Ez is azt mutatja, mennyire hülyének nézik „azembereket”. Ugyanis nem elég, hogy csak szimplán közlik a tényt, muszáj a fogyasztónak szájbarágni tételesen, hogy „figyelj, itt és itt neked kevesebbet kell fizetni és ez tudod, miért van? Hát persze, azért, mert mi akkor jóarcok vagyunk, hogy csökkentettük a rezsidíjat, hogy jövőre is ránk szavazz, ha esetleg elment volna a kedved”. Ez is azt mutatja, mekkora szemfényvesztés, és mennyire nem észrevehető a számlán. Jelen sorok írójának van ismerőse, aki kemény 500 forinttal kevesebbet fizet. Azta! Ez jelentős eredmény! De miért nem mondjuk ötezerrel több marad a pénztárcában? 

„Bajnai Gordonhoz hasonlóan Gyurcsány Ferenc is egy négycsillagos szállodában értékelte az évet….” – írja az mno.hu a DK elnökének évértékelőjéről szóló cikkében. Ha jól emlékszem, Bajnai a Millenárison mondta el beszédét és az is négycsillagos szálloda? Nocsak??!! Miket meg nem tud az ember, ha a Magyar Nemzet Online részlegét nézegeti…

Diáklistáktól hangos a közélet. Mint kiderült, az ELTE BTK hallgatói önkormányzata éveken át listázta a tanulókat. Méghozzá úgy, hogy az emberek mellé, mint egy jellemzés, hihetetlenül nagy ordenáré tahóságokat írtak. Nem idézném egyiket sem botrányos. A lányokat sem kímélték. Hogy lehet nőről ilyen jelzőket nemhogy kimondani, de leírni és adatbázisban vezetni? Hát hol élünk??!! Mekkora undorítóan aljas …. (itt a Kedves Olvasóra bízom, hogy a kipontozott helyre milyen jelzőt illeszt – A szerk.) dolog, ha valaki ilyet tesz? És nem érdekel, ki írta és hogyan mentegetőzik. Valaki vagy valakik ezeket a mondatokat leírták. És az is hidegen hagy, hogy milyen a pártszimpátiája, nem ez alapján kellene ítélni. Ha bármely más párt (vélt) tagja tesz ilyen, az ugyanennyire förtelmes és alávaló dolog. A suttyóság pártfüggetlen.