Cucu blogja

A baloldali korrupció egyik jelképévé vált az MSZP egykori politikusa, így logikus, hogy vele le lehet járatni az ellenzéket.

Működésbe lépett a Fidesz legújabb, az ellenzéknek készített meglepetése. Színre lépett Zuschlag János, aki a Napi Gazdaságnak adott interjújában nejlonszatyorban kapott milliókról és egyéb érdekes dolgokról mesél. A jelző nem véletlen, mesél. Állításait nem igazolta semmivel sem, így engedtessék meg nekem, hogy egy szavát se higgyem el. Sőt, - mily véletlenek vannak! – hétfőn jelenik meg új könyve, a Napi Gazdaságot kiadó Századvég gondozásában, akinek kutatási vezetője az interjú egyik készítője. Zuschlag is már csak engedéllyel nyilatkozhat.

Minden jel alapján egyre nyilvánvalóbb, a Fidesz milyen menetrend alapján akarja az ellenzéket kicsinálni. Robbantották a Simon – ügyet (azt azért az MSZP javarészt magának köszönheti), előhozták az őszödi jelentést és láss csodát, Zuschlag János is színre lépett, éppen a választások előtt hetekkel. Kíváncsian várom, április hatodika előtt mivel rukkolnak még elő. Egy kitűnő mesterterv bontakozik ki a szemünk előtt, amelyben egyszerre több legyet ütnek egy csapásra. Először is, nem a kormánnyal foglalkozunk, hanem az ellenzékkel, természetesen negatív módon, ráerősítve a végletekig leegyszerűsített „korrupt MSZP” – panelre. Másodjára, nem a jelennel foglalkozunk, hanem a múlttal. Nem arról beszélünk, ki hogy él, mit tett a kormány és azt, mit ígérnek a jövőben. Pedig fontos lenne ciklus végén mérleget vonni, ám a Fidesz fél a valóságtól és annak beismerésétől, hogy nincs programja. Ekkor jönnek a gumiügyek.
Érdekes, a Fidesz azokat az ügyeket veszi elő, ahol nincsenek konkrét bizonyítékok, hanem csak sok megválaszolatlan sejtés, így ezek a sztorik remek táptalajra hullnak, mert sokan úgy érzik, most végre megtudjuk az igazságot a „gaz szocikról”. Éppen ezért tekintenek néhányan a kormányra az igazság harcosaként, akik leleplezi a multik és a bankárok korrupt hazai helytartóit. Harmadjára, a stratégia kiagyalója tudja, az ellenzék képetlen helyén kezelni a vádakat, ennek eredményeképp pedig ők fognak rajta rugózni az egyes ügyeken, és gyakorlatilag saját magukat lavírozzák vesztükbe.

Az ominózus Zuschlag – interjú pontosan beleilleszkedik ebbe a sorba, amellett, hogy remek reklámot csináltak a könyvnek. Nyilván ez is cél volt.

Kicsit érdekes a történet hátterébe belegondolni. G. Fodor Gábor, az interjú egyik készítője, a könyvet kiadó Századvég Alapítvány kutatási igazgatója a Hír TV-ben azt mondta, a közpénzek elsikkasztása miatt hat év szabadságvesztésre ítélt Zuschlag János beszámolója az MSZP pártpénztárának kezeléséről riasztó jelenségekre utal. „Betekintést nyerhetünk egy párt hatalmi mechanizmusaiba. Az interjúból eléggé riasztó kép jön elő erről a hatalmi mechanizmusról” – vélekedik G. Fodor Gábor: Ízlés kérdése, de a kormány maffiaszerű működése engem sokkal jobban riaszt, mint az, hogy állítólag egyesek nejlonszatyorban cipelgetnek milliókat. Jobban riaszt, hogy Mészáros Lőrincből - aki még néhány éve egy tisztességes gázszerelő volt - ma az ország 88. leggazdagabb embere lett. Jobban riaszt, hogy Simicska Lajos verseny nélkül milliárdos közbeszerzéseket nyer meg naponta. Ehhez képest aprópénzek ezek a tételek, miközben vallom, hogy minden lopás és korrupció elítélendő, ám nem kellene azonos megítélés alá helyezni az alkalmankénti bolti csokilopásokat és a pénzszállító autók szervezett kirablását.  

A terv világos, csak rajtunk múlik, észrevesszük-e vagy belesétálunk a csapdába.

Orbánék lázasan igyekeztek megfelelni az utált Brüsszelnek.


Örvendetes tény a túlzottdeficiteljárás (továbbiakban TDE) alóli kikerülés, de ez csak egy tény. Bármilyen hozsannát zeng a kormány és a hozzá hű (köz)média, a helyén kell a dolgot kezelni. Nem szabad se túl-, se alulreagálni a dolgot. Elhiszem, most van valami Orbán kezébe, amellyel három év kudarc után villogni, de az eredmény kétes, meg kell nézni, mibe került nekünk mindez. A magyar emberek elképesztő szívatásokon vannak túl. A magánnyugdíjpénztári pénzek gátlástalan ellopása és felélése csak egy pont, de ide lehet sorolni az adójóváírás intézményének elvonását és a rokkantnyugídjrendszer megkúrítítását. A felsorolás nem teljes. Attól tartok, ha az egészből vonunk egy egyenleget, nem áll ár-érték arányban az egész. Orbánéknak presztizskérdés volt a TDE alóli kikerülés és nem érdekelte őket, hogy közben a fél ország megitta a levét. A magyar gazdaságpolitika jelenleg sehová sem vezet, továbbra is koncepciótlan. Időközi eredményeket elér, amivel aztán tud villogni, de a semmibe tart.
A TDE alá nagyon hamar vissza is lehet kerülni és nincsen 3 ezer milliárdnyi magánnyugdíjpénz, amit aztán a  fideszes elvtársak ki tudnak zsarolni. Azonfelül nem is az a legégetőbb kérdés, benne vagyunk-e vagy sem. A kormányzat ezt most kétségtelenül úgy fogja beállítani, mint egy óriási fegyvertény, de nem ez a legfontosabb. Ettől még Simicska Lajos ugyanannyi közbeszerzést fog megnyerni, a trafikok zöme fideszes kézben lesz és a reálkeresetek és a fogyasztás sem fog nőni. Életünk alapvető, a Párt által tönkretett részei ugyanúgy részei lesznek mindennapjainknak, ezért indifferens, folyik-e hazánk ellen TDE, vagy sem.

Új ellenfelet kell találnia most Orbánnak, akinek ugyanis mindig harcolnia kell, hogy jól érezze magát. Kíváncsi vagyok, most kit fog találni, akit aztán lehet ostorozni a nap 24 órájában. A miniszterelnök egyébként most annak az Európának felelt meg, aki szerint kettős mércével mért minket. Ennél nagyobb cáfolatot nem is kaphatott volna erre a hülye érvre. (Személyes kedvencem a "rezsieljárás" kifejezés. Az egy dolog, hogy a Word piros hullámmal aláhúzza, mint nem lézető szó. Ennél mulatságosabb baromságot, és a mögtte húzódó demagóg ál-érvrendszert még nem hallottam. - A szerk.) Ha jövőre összeáll a Jobbikkal és kilép az Unióból, akkor már nem kell a TDE, meg mindenféle Brüsszeli baromság miatt aggódnia. Ő ugyanis a kontroll nélküli hatalom feltétlen híve.

Őszintén várom, ki lesz az az új ellenség, aki ellen OV mostantól küzdeni fog.

Kormányunk olyan amatőr, hogy nem látja be: azokat az adókat, amelyeket a nagyvállalatokra kivet, végül az emberek fizetik meg, legyen szó bármiről.


Ez egy közgazdasági alapvetés, hiába is próbál ezzel bárki is hadakozni. Ezt még kétharmaddal sem lehet felülírni, akárhogyan is szeretnék ezt a magukat nagyon nyeregben érző urak. A multi van olyan helyzetben, hogy ezt megtehesse, a fogyasztó nem. Mindezt a reklámadó kapcsán írom, amelyről elmondható, totál felesleges. Nem ez a pénz fog segíteni minket a túlzottdeficiteljárás alóli kikerülésben. Az az összeg, amit ebből az új (talán harmincadik külön)adóból várnak, elenyésző a költségvetéshez képest és semmi sem indokolja az Európában egyedülálló közteher bevezetését.
Alapvetően nem tartom egy ördögtől való dolognak, hogy fizessenek a multicégek többet, de ezt is ésszel kellene csinálni. Nem úgy, ahogy a kétharmados fideszesek teszik. Ugyanis a reklámadó miatt már a kivonulást fontolgatja az RTL Klub. "Egy nagyon furcsa véletlen egybeesés, hogy éppen az a médiacég lenne a legnagyobb vesztese, amelynek a híradója a legnézettebb, és főműsoridőben keményen bírálja az Orbán-kormány tevékenységét” – mondta el Bajomi-Lázár Péter médiakutató az atv.hu-nak nyilatkozva.
Milyen érdekes véletlenek vannak!


Nos, attól tartok, itt van a relámadó bevezetésének kulcsa. Nem elég nekik semmi, a kisgömböc beindult és mindent fel akar falni. Telhetetlenek azzal, hogy a hazai médiapiacot túnyomórészt ők uralják, a maradék alatt is meg akarják szerezni a totális ellenőrzést. A lépés teljesen jól beleillik az utóbbi három év demokráciafelszámoló lépései közé és ezért sem tartom meglepőnek.

"Szerintem a reklám és a fogyasztó közötti távolság meglehetősen nagy" - vélekedett Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője egy újságírói kérdésre annak kapcsán, hogy miképp gátolható meg a reklámadó fogyasztókra való terhelése. Az atv.hu cikke emlékeztet, ha bevezetik az új adót, akkor nőhetnek a tévés előfizetői díjak, ugyanis a csatornák bevételének egy bizonyos részét a kábelszolgáltatók adják. Ennyit a meglehetősen nagy távolságokról.

Jó hír azonban, hogy Orbánék ezt a se füle-se farka (gazdaság)politikát nem tudják hosszabb ideig csinálni. Ugyanis az ún. unortodoxia éles ellentétet mutat a közgazdaságtannal. Utóbbi nélkül pedig csak ideig-óráig lehet elevickélni. Most még stabilnak tűnik minden, de a rendszer magában hordozza a bukást, így a vég bekövetkezte törvényszerű. És minél magasabban vannak, annál látványosabb az esésük. Fura, hogy pont az az Unió nem hagyja egyik tagországát se csődbe menni, amely ellen Orbán már huzamosabb ideje harcol. Az is nagyon vicces, hogy egyik nap utálják Brüsszelt, a másik nap pedig meg akarnak nekik felelni a túlzottdeficiteljárás kikerülése miatt. Legalább legyen egy konzekvens álláspontjuk, amit permanensen képviselnek, mert így totál hiteltelen amit csinálnak.

Kívánom, az ország élje túl Orbánékat, minél kevesebb károsodás nélkül!

Lelkesen építik a fideszesek azt a szocializmust, amit anno 1990-ben már egyszer leváltott a nép.


Jelen sorok írója a rendszerváltás után született, így csak történelemkönyvekből ismerhette meg az azt megelőző időket. Ennek legfőbb jellemzői azonban a második Orbán - kormány alatt tetten érhetőek. Gondolok itt elsősorban a nagy államosítási lázra, amely az egész kabinet működését jellemzi. Írásomnak az a gondolat ad okot, amit Németh Lászlóné fejlesztési miniszter nyilatkozott a Magyar Nemzetnek. A kormány legtitokzatosabb tagja jelezte, az állam rástartolna a külföldi energiacégek hazai érdekeltségeire, egy újabb rezsicsökkenés esetén. Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató ügyvezetője úgy nyilatkozott, ez nem várható, ugyanis egy tőkehiányos céget megvenni nem jó tranzakció, mivel azt majd fel is kell tőkésíteni. Magyarul, a legatyásodott hazai közműcégekbe pénzt kellene tennie az államnak a működéshez, ezt pedig az adófizetők perkálnak ki.
Valamiért az volt az érzésem mindig is, a kormány tisztában van a cégek valós állapotával, csak addig sanyargatja őket, ameddig itt hagyják az országot és az állam átveheti a szerepüket. Ez alapvetően ellentmond a közgazdaság egyik alapvetésének, de a fideszes az unortodoxia jegyében ezt a tudományágat kvázi lesz..ták az urak. Így bármennyire is amellett szól, minden észérv, hogy ezeket az érdekeltségeket nem kellene megvenni, a kormány még is ráteheti a kezét. A "minden az államé" legyen mottó alapján.

Németh Szilárd, rezsicsökkentő felelős pedig bejelentette, újabb bírságokat kaptak az energiacégek, hogy érezzék a törődést.

Szintén párhuzam a szocializmus és az Orbán - rendszer között, hogy a klientúrájuk zsebét szeretnék kitömni pénzzel és mindent saját maguknak akarnak. A trafikbotrányt már egyszerűen védeni se lehet, ugyanis a napnál is világosabb, hogy a saját párttársak egymás között osztották le, ki kapja a 12%-os cigaretta-árrés és az egyre bővülő termékkínálat miatt az egyre zsírosabb üzletnek ígérkező koncessziókat. Friss hír, hogy a Hír 24 szerint súlyos pénzeket utal a történetesen Németh Szilárd vezette Csepel ökormányzata a Giró Szász és Társai Ügyvédi Irodának. Ez is csak egy példa a sok közül, nyilván több száz ilyet lehetne sorolni. Elég, ha a Közgép állami milliárdjaira gondolunk. Attól tartok, az a pár noikásdoboz ezekben az összegekben elveszik.

Van azonban egy jó hír is: az Orbán - rendszerben benne van a bukás is. Most magas lovon érzik magukat, de innen nagyon nagyot és látványosat lehet esni. Már pedig úgy, ahogy a szocializmus, Orbán se fog örökké uralkodni, még ha nagyon szeretné is.

(Felsorolásomból kihagytam a Felcsúton, a miniszterelnök házának tőszomszédságában épülő több milliárd forintos stadiont, mint a személyi kultusz egyik legegyértelműbb jelét.)

Vajon, milyen következményei lesznek a 10%-os rezsicsökkentésnek? Ennek próbálok most utánajárni, politikai illetve gazdasági szempontból.

                                                   Fotó: Retro Rádió Nyíregyháza

Szögezzük le az elején: örvendetes tény, ha a kormány egy ilyen lépést tesz. Ám sajnos attól kell tartani, ez csak a látszat. Ugyanis ezzel lehet villogni a kormányszóvivői sajtótájékoztatón, meg a Hír Tv-ben. Mert jól hangzik. Mert oda lehet mellé biggyeszteni, hogy bezzeg azlemúttnyóccévben emelkedtek a rezsiárak, és különben is a szocialisták….stb.

Ez a kormány ugyanis ravasz. Ravasz, mert úgy tesz, hogy látszólag csökkennek, de a kiesett bevételt valakinek pótolnia kell. A szolgáltatók nem fogják hopsz, egy pillanat alatt elővarázsolni a kiesett bevételeket. Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató ügyvezetője a Klubrádiónak nyilatkozva úgy véli, a kormánynak hamis képzete van. Ugyanis azt hiszi, hogy az energiacégek irreális nyereségre tettek szert, miközben a valóság az, hogy alig van bevételük. Így nem tudni, ki fogja előteremteni azt a kiesett bevételt, amelyet a szolgáltatók kénytelenek elkönyvelni. A hatásai beláthatatlanok. A cikk írásának időpontjában pedig a Magyar Hírlap megszellőztette, hogy újabb, kétlépcsős rezsicsökkentés várható. Ez van akkor, amikor semmiféle háttértanulmány nem készül a hatásokról. Hiszen már most, ezzel a csökkentéssel is óriási károkat tudnak okozni, miközben a lakosságnak tudnak imponálni. És mi történik akkor, ha ezek a szolgálatok kivonulnak a piacról? Majd állambácsi szépen átveszi a szerepüket? Sanszos, hogy erre apellálnak, ugyanis szerintem nagyon is jól tudják, milyen a valós gazdasági helyzetük a cégeknek. Tiszta szocializmus azok államosítottak mindent és ők sem figyeltek a piacgazdaság alapvetéseire. (Mint ahogy Matolcsy György sem.) Semmi garancia sincs arra, hogy jobb lesz akkor, ha megtörténik a váltás. Gyanítom, megint a lakosság fog szívni.

A politika határozza meg a tarifákat. Ugyanis ezek hatósági árak, ezzel lehet szavazókat szerezni. Miközben a jelenlegi rezsim szinte a létező összes társadalmi réteget megalázta, kellett valami olyan dolgot tenni, amellyel lehet majd villogni 2014-ben, hogy igen, mi ezt tettük. Érzik a vesztüket, ezért válogatott módszerekkel küzdenek az életben maradásért. Választási regisztráció, 10%-os energiaár-csökkentés. Valahogy meg kell nyerni a választásokat. Egy ilyen intézkedés arra jó, hogy a szavazóban ne csak a szivatások tömkelege maradjon meg, hanem valami jó emlék is. Édesmindegy, hogy ő ezt más csatornákon, de vissza fogja fizetni, de mint jeleztem, kommunikációban remekül eladható, népszerű döntés.

Ezek alapján vélem úgy, hogy szemfényvesztés, hamis illúziók rajzolása az, amikor a kormány 10%-os energiaár csökkentést hajt végre.