Cucu blogja

Súlyos tévedés azok részéről, akik azt hiszik, jogtalanul minősítette le hazánkat a legnagyobb hitelminősítő.

Mint ismeretes, a Moody's nem olyan régen a bóvliba száműzte a magyar állampapírokat. Ezzel gyakorlatilag befektetésre nem ajánlott ország lettünk. Persze, lehet hőzöngeni, de aki figyeli az utóbbi másfél év eseményeit, azt nem érte váratlanul a lépés. Igazán nem mondhatjuk, hogy türelmetlenek lettek volna, hiszen elég sok időt kivártak, amíg meghozták ezen döntésüket. A különutas gazdaságpolitika, a magánnyugdíjpénztárak einstandja csak néhány példa arra, miért jutottunk ide. A külföld figyel minket. Ijesztő, de igaz. Az euró és a svájci frank árának emelkedését pedig lehet tologatni mindenféle okokra, de aki emlékszik még a 2010 júniusában elhangzott Kósa-beszédre, az nagyon jól tudja, ezt az árfolyamot hazai szereplők is befolyásolják. Lehet persze láthatatlan ellenségekre vadászni, de ez pótcselekvés.

És most el kívánok oszlatni egy tévhitet. A hitelminősítőket nem motiválja semmi rosszindulat. Nincs bennük  olyan, na őket szeretjük, de őket nem nagyon utáljuk, ezért le is minősítjük. Ha ez így lenne, akkor 2010 nyarán azonnal lerontották volna hazánk hitelbesorolását, amint a Fidesz kormányra került. De mint említettem, vártak. A Moody's egy olyan cég, melyet a befektetők megbíznak, hogy hová érdemes vinni pénzüket. És ha egy országban azt látják, dillettáns a gazdaságpolitika, akkor azt meg is mondják a megrendelőknek: srácok, ide nem érdemes menni, mert ezek tökéletlenek. A kormány, akinek tevékenységét így értékelik, az meg csak hápog és semmit sem ért. A hitelminősítő meg csak a munkáját végzi. Talán a BKV-ellenőrökhöz lehetne őket hasonlítani. Ha megbüntetik az embert, mert nincs jegye, akkor az utas háborog, de valójában mindenki tudja az igazat, a büntetés jogos, bármilyen fájdalmasan is esik.
Szerintem mindezzel tisztában vannak a Moddy's székházában is. Mármint azzal, nem lesznek a magyar kormány kedvence. A külföld így jelzi Magyarországnak, valami nagyon nem stimmel. Kár, hogy éppen csak azok nem veszik a jeleket, akik tehetnének is valamit. De mint tudjuk. Matolcsynak sosem volt erőssége a realitás.
 

Eddie Murphy még mindig zseniális. 50 éves kora ellenére is úgy alakítja ebben a filmben az általa megformált pitiáner tolvaj figurát, mint az 1983-as Szerepcsere című fergeteges vígjátékban. Ebben mutat némi hasonlóságot a két alkotás. Mind a kettőben óvadék fejében kerül ki az előzetes letartóztatásból. Visszaköszönnek a párhuzamok. És meg ne feledkezzek szinkronhangjáról, Dörner Györgyről sem, akit mostanában színházigazgatói kinevezése kapcsán emleget rendszeresen a sajtó. (Ezen kérdés persze egy másik írás témája.) Ő ugyanolyan fantasztikusan hozza az Eddie Murphy - karaktert, mint évekkel ezelőtt. Ben Stiller számára még mindig jól áll a szerencsétlen hős szerep, hiszen a Apádra -, majd annak második részében a Vejedre ütök című filmben is hasonló szerepet alakított, mint ebben a remekműben.

Előkerülnek a morális kérdések is. Miközben jól tudjuk, lopni bűn, de egy csalótól is az? Bármilyen jogos a felháborodás, törvénytelen dolgot nem lehet elkövetni, mert annak megvannak a maga következményei. A történet alapja, hogy miután egy simlis lenyúlja a toronyház alkalmazottjainak minden vagyonát, páran elhatározzák, visszaszerzik azt, ami az övék. Ebbe az akciójukba bevonják a kisstílű tolvajt, akit Eddie Murphy alakít. Lehetetlennek tűnik a vállalkozás, de a csapat mégis nekivág. Számtalan megpróbáltatás éri őket, de azért humoruk nem veszik el, miközben néhány pillanatban olyan izgalmakat él át a néző, amelyek elég kevés filmben vannak. Jelen sorok írójának a moziban egy ilyen jelenet alkalmával teljesen vizes is lett mindkét tenyere és mozdulni sem bírt. A beszólások eredetiek, valóban viccesek és amolyan eddiemurphysek. A forgatókönyvíró igyekezett olyan poénokat írni, melyek közérthetőek, ugyanakkor nem mennek át közhelyekbe. Ez nagyon jól sikerült.
A film még egyik másik alkotásra is emlékeztet, ez pedig az Oceans' Eleven. Sok a párhuzam a két történetben. Mind a kettőben egy látszólag lehetetlen helyről próbálnak lopni a főszereplők, alaposan felkészülnek akciójukra, akadnak gigszerek is a végrehajtás közben. Csak a Hogyan lopjunk felhőkarcolót azért más. Van benne humor és ezek a hősök nem éppen a legjobb jellemek. Mindegyikük pancser. De talán ez teszi igazán érdekessé az egészet. Ami számomra kiderült az az, hogy Eddie Murphy még mindig a régi és nem véletlenül van helye a legnagyobbak között.