Cucu blogja

Ez a kép a békásmegyeri HÉV állomáson készült. Nos nem tudom, az alábbi villásdugónak milyen funkciója van, de hogy nem így kellene lelógnia, abban biztos vagyok. Immáron a sokadik hete látom így. Esztétikailag botrányosan néz ki, hiszen nem egyszer hajtottam már odébb csupán azért, mert a menetrendet szerettem volna megnézni. Vajon senki illetékes nem vette észre vagy csak én kötözködök? Mindenesetre pozitív, hogy magasan van a vége, így kisgyerek nem nyúlhat hozzá és nem kezdhet játszani vele.

Minden új. Az eszközsáv, a szövegszerkesztő meg az összes dolog. Egy marad a régiben: a hangvétel!

Még számomra is szokatlan a felület. Mindenestre nagyon remélem, az a pár ember, aki eddig olvasta veretes gondolataimat a világról, az itt is követni fog. Illetve azt is, hogy elnyeri minden látogatóm tetszését ez a másik, az eddigiektől teljesen szokatlan köntös. Minden ugyanúgy fog menni mint a régiben: töméntelen sok politika, markáns vélemények ésatöbbi. Nem maradt más hátra, minthogy kellemes olvasát kívánjak a megújult blogomon!

Cucu

Végül kiderül, hogy Róna Péternek lesz igaza és a pénzpiacok elsöprik Orbánt? Nem lennék meglepve, ami azt illeti.

Kicsit vulgáris a hasonlat, de aki szembe széllel végzi el a dolgát, az nem számítson semmi jóra. Főleg, úgy, ha nem is tud ennek hátrányairól. Orbánék gyakorlatilag ellenmennek minden eddig jól bejáratot közgazdasági elvvel és helyette inkább szabadságharcot folytattak, amit aztán feladtak és végül csak az odamentek kuncsorogni a Valutaalaphoz. De az Unió 3 pontos ultimátumot adott nekik - tudatta a hvg.hu. A lap szerint az új jegybanktörvény és az egykulcsos adó kétharmados törvénybe iktatásának eltörlése esetén adhat csak hitelt az IMF.
Ez már önagában egy abszurd, hiszen megkötné előre jópár kormány kezét. Hiszen ha, mi, magyar emberek megválasztunk egy kabinetet, akkor elsősorban arra voksolunk, hogy a közterheket variálják. Ha betonba, akarom mondani kétharmados törvénybe van öntve egy adótörvény, akkor a következő kormányok nem tudnak nekik tetsző gazdaságpolitikát folytatni. Ez persze csak egy, amiért nem szimpatikus Orbán Brüsszelben.
Számtalanszor leírtam már: a külföld figyel minket. Látják mi zajlik hazánkban, hogyan építi le a demokráciát egy demokratikusan megválasztott kormány és milyen, az alapvető emberi jogokkal ellenkező törvényeket fogad el a kétharmad, természetesen a "zemberek akaratára hivatkozva. (Mondjuk most az Alkotmánybíróság egy utolsó csapást mért a fülkeforradalmi hevületben hozott passzusokra és semmisnek nyilvánította a médiaalkotmány és a büntetőeljárási törvények egyes szakaszait.) Gondolok itt elsősorban az új köznevelési törvényre, melyben kötelezővé teszik azt, hogy a gyereknek 3 éves korától kötelezően óvodába kell menni.
Elkanyarodtam ez eredeti témától, a gazdaságpolitikátóltól, ami nem folytatható tovább. Ezt jól mutatja az Unió álláspontja. Persze lehet, ott van például Észak Korea is. Aki egy kicsit is járatos a közgazdaságtanban, tudja nagyon jól, a kapitalizmusban szimbiózisban élnek egymással az államok és az nem működik semmi nemű pénzügyi szabadságharc, mert mindenki rajtunk fog röhögni. Mint ahogy ezt most is teszik. És ha most se adott az IMF, akkor ne legyenek illúzióink, hogy mikor belevitt minket az államcsődbe az Orbán - Matolcsy duó, akkor se fognak egy kanyival sem kisegíteni.
Ezek a kilátások, ezért van szükség a 180 fokos gazdaságpolitikai fordulatra. Ameddig ez a kormány van, ebben még sajnos csak reménykedni sem nagyon lehet. De mint tudjuk, az hal el utoljára.
 

Egyre gyakoribbak manapság a budapesti metróban a tüzek, a kettes és hármas vonalán, jóformán csak a kisföldalattin nem volt erre precedens. Valóban addig kell várni a szerelvénycserére, ameddig nem halnak meg emberek? Csak akkor veszik észre a problémát, amikor tömegesen bent égnek az utasok?

Hazánk minden szempontból az abszurdok országa. A BKV esetében a nyugati árakat sikerült az indiai színvonallal összekombinálni. (Tudom, van 1-2 busz és villamos mutatóban, amiért tényleg reálisnak tartom elkérni a 320-at, de a többség nem ilyen azt azért lássuk be.) A metróban szinte már heti rendszerességgel füstöl el valami. Talán nem csak én gondolkodtam el azon, hogy nem kellene lemenni a föld alá...

Nehogy véletlenül pont akkor történjen valami. De mit tud tenni az a rengeteg ember, akinek ezzel a járművel a legpraktikusabb utaznia? Maximum imádkozni.
Eddig csak sejtettem, de mostanában már egyre biztosabb vagyok abban, valami hatalmas tűznek kell ahhoz történnie, hogy bármi változás is legyen. Egyre nő azon jelek száma, amelyek csak valószínűsítenek egy tragédiát. Nem olyan régiben a hármas vonalon Újpest Központnál a kihúzóvágányon füstölt egy vonat. És meg ne feledkezzek arról az áprilisi tűzről, mikor egy teljes metróvagon kiégett az Árpád hídnál és csak a véletlennek, illetve a metróvezetőnek volt köszönhető, hogy nem történt nagyobb baj. És most csak pár példát mondtam. Ezek intő jelek, csak akik érdemben tehetnének valamit az ügyért, azok inkább a széles sávú mobilinternettel foglalkoznak. Mert az nyilván fontosabb mint a biztonság. Elhiszem, Vitézy Dávidnak sokkal kellemesebb a Skoda Super B-ből nézni a világot, mint lemenni a metróba és esetleg testközelből átélni azt, milyen mikor egy vonat szénné ég, mert már van vagy 40 éves, és nem ilyen hosszú időre tervezték.

Ami itt történik az orosz rulett. Nem lehet tudni, ki lesz azon a jövőbeli végezetes napon szolgálatban a műszakiaktól, aki útjára bocsátja azt a szerelvényt. Mert ha esetleg látja, hogy valami bibis, nagyon könnyen rámondhatják, megtagadja a munkát. Ha tegnap jó volt, akkor miért nem jó az ma is? És kiengedi, mert félti az állását, ami jogos a mai időkben. És ő fogja elvinni a balhét, az egyszerű beosztott, nem a fő főnök. Mert ő biztos van abban a helyzetben, hogy ha baj van, azt mondhassa, kérem, nekem senki sem szólt, hogy bármi gond lenne. Félelmetes állapot. Ami azonban igazán hátborzongatóvá teszi az egész dolgot az az, hogy ez a játék, mi, fizető utasok bőrére megy. Meg azoknak akik kieresztik a vonatokat a forgalomba, akik hónapról hónapra szeretnék eltartani családjukat és félnek nemet mondani, mert akkor könnyen lehet, az utcán találják magukat.
Tiszta szívemből kívánom, ne legyen igazam. 

A tegnapi napon véget értek a Bajnokok Ligája csoportmérkőzései, ahol születtek igazi meglepetések is. A finis kitűnő alkalom arra, hogy visszapillantsunk, mi is történt a viadal ezen szakaszán.

A legnagyobb meglepetés kétségtelenül a Manchester City és United bukása volt. Kétségtelen, a kisebbik(?) városi csapat nehéz csoportba került, a Bayern München, az európai porondon eddig ismeretlen Napoli (leszámítva a maradonai időket) ellen nehéz meccseket is vívott Roberto Mancini alakulata. Bukásukat kétségtelen az okozta, hogy az olaszokat nem tudták megverni. Ezért léptek a déliek tovább. Ez még valahogy érthető. Ami viszont nem az a United bukása. Még sokan legyintettek a csoportkör sorsolása után, milyen mázlisták a Vörös Ördögök, hiszen a Basel-Benfica-Otelul Galati nem tűnt egy világverő hármasnak. Az első intő jel a svájciak manchesteri látogatása volt, amikor a hazaiak jóformán futottak az eredmény után és még így is csak nagy nehezen jött össze az egyenlítés. (3-3 lett amúgy a vége.) De kétségtelen, ami tegnap este történt a St. Jakob Parkban, azok után azt lehet mondani, megérdemelte a United, hogy kiesett. Így maradt számukra az Európa Liga és elképzelhető, ott is kiesnek még a döntő előtt, hiszen akadnak ott is jó csapatok. (Például a szintén kiesett Valencia, a City, a Porto és az Atletico Madrid).

A B csoportban nem történt meglepetés az első helyet illetően, hiszen a papírformának megfelelően az Inter továbbment. A második helyért viszont nagy küzdelem zajlott. A tornán nem sokat mutató francia bajnok Lille hazai pályán leikszelt a BL első körének meglepetéscsapatával, a török Trabzonsporral, így a vendégeké lett a 3. hely. 

Következik a D jelű kvartett, hiszen a C csoportról már a Manchester United kapcsán értekeztem. Itt is jött a várható papírforma, a Real Madrid első lett, a 2. helyért az Ajax és a Lyon küzdött, végül utóbbiak bizonyultak jobbnak a gólarány miatt, a horvát Dinamo Zagreb csapatáról pedig lehetett sejteni, nem fog sok vizet zavarni. Az E-ben az utolsó pillanatig kiélezett volt a helyzet. A Bayern Leverkusen már korábban továbblépett, így a Chelsea és a Valencia között zajlott egy ki-ki küzdelem, melynek végén az angol gárda örülhetett, akik ráadásul még az elsőséget is megszerezték. A F betűvel fémjelezett társaságban az Arsenal elsősége egy pillanatig sem forgott veszélyben, a második helyen a Marseille végzett, nagy meglepetés itt sem történt. Nem úgy mint a G csoportban, ahol a ciprusi APOEL Nicosia nyerte el a csoport legjobbja címet, megelőzve a Portót, a Zenitet és a Sahtar Donceket. Játékstílusuk erőteljesen hasonlít a 2004-ben Európa Bajnokságot nyert görög válogatotthoz. De a továbblépést illetően kétségtelenül ők a Bajnokok Ligája legnagyobb meglepetéscsapata. Végül az utolsó kvartettben a papírforma szerint történt a beosztás, a Barcelona első, a Milan második lett, az Európa Liga szereplésért pedig a cseh Plzen és a belarusz BATE Boriszov harcolt, végül előbbiek jutottak oda be.

Összességében elmondható, érdekes és meglepetésekkel teli mérkőzések zajlottak idén a Bajnokok Ligája csoportmérkőzésein. Remélhetjük csak, hogy a kieséses szakasz is hasonló izgalmakat hoz számunkra.