Cucu blogja

Jó lenne a képen látható állapotot minél előbb beszüntetni, mielőtt komolyabb baleset keletkezik belőle.  Ráadásul elég kritikus magasságban van, tehát ha egy kisgyerek nyújtózik, akkor simán bele tud nyúlni. Nem tudom, miért kell ezt így itthagyni. A kép a III. kerületben, Lajos utcában készült.

Egyre gyakoribbak manapság a budapesti metróban a tüzek, a kettes és hármas vonalán, jóformán csak a kisföldalattin nem volt erre precedens. Valóban addig kell várni a szerelvénycserére, ameddig nem halnak meg emberek? Csak akkor veszik észre a problémát, amikor tömegesen bent égnek az utasok?

Hazánk minden szempontból az abszurdok országa. A BKV esetében a nyugati árakat sikerült az indiai színvonallal összekombinálni. (Tudom, van 1-2 busz és villamos mutatóban, amiért tényleg reálisnak tartom elkérni a 320-at, de a többség nem ilyen azt azért lássuk be.) A metróban szinte már heti rendszerességgel füstöl el valami. Talán nem csak én gondolkodtam el azon, hogy nem kellene lemenni a föld alá...

Nehogy véletlenül pont akkor történjen valami. De mit tud tenni az a rengeteg ember, akinek ezzel a járművel a legpraktikusabb utaznia? Maximum imádkozni.
Eddig csak sejtettem, de mostanában már egyre biztosabb vagyok abban, valami hatalmas tűznek kell ahhoz történnie, hogy bármi változás is legyen. Egyre nő azon jelek száma, amelyek csak valószínűsítenek egy tragédiát. Nem olyan régiben a hármas vonalon Újpest Központnál a kihúzóvágányon füstölt egy vonat. És meg ne feledkezzek arról az áprilisi tűzről, mikor egy teljes metróvagon kiégett az Árpád hídnál és csak a véletlennek, illetve a metróvezetőnek volt köszönhető, hogy nem történt nagyobb baj. És most csak pár példát mondtam. Ezek intő jelek, csak akik érdemben tehetnének valamit az ügyért, azok inkább a széles sávú mobilinternettel foglalkoznak. Mert az nyilván fontosabb mint a biztonság. Elhiszem, Vitézy Dávidnak sokkal kellemesebb a Skoda Super B-ből nézni a világot, mint lemenni a metróba és esetleg testközelből átélni azt, milyen mikor egy vonat szénné ég, mert már van vagy 40 éves, és nem ilyen hosszú időre tervezték.

Ami itt történik az orosz rulett. Nem lehet tudni, ki lesz azon a jövőbeli végezetes napon szolgálatban a műszakiaktól, aki útjára bocsátja azt a szerelvényt. Mert ha esetleg látja, hogy valami bibis, nagyon könnyen rámondhatják, megtagadja a munkát. Ha tegnap jó volt, akkor miért nem jó az ma is? És kiengedi, mert félti az állását, ami jogos a mai időkben. És ő fogja elvinni a balhét, az egyszerű beosztott, nem a fő főnök. Mert ő biztos van abban a helyzetben, hogy ha baj van, azt mondhassa, kérem, nekem senki sem szólt, hogy bármi gond lenne. Félelmetes állapot. Ami azonban igazán hátborzongatóvá teszi az egész dolgot az az, hogy ez a játék, mi, fizető utasok bőrére megy. Meg azoknak akik kieresztik a vonatokat a forgalomba, akik hónapról hónapra szeretnék eltartani családjukat és félnek nemet mondani, mert akkor könnyen lehet, az utcán találják magukat.
Tiszta szívemből kívánom, ne legyen igazam.