Cucu blogja

Lelkesen építik a fideszesek azt a szocializmust, amit anno 1990-ben már egyszer leváltott a nép.


Jelen sorok írója a rendszerváltás után született, így csak történelemkönyvekből ismerhette meg az azt megelőző időket. Ennek legfőbb jellemzői azonban a második Orbán - kormány alatt tetten érhetőek. Gondolok itt elsősorban a nagy államosítási lázra, amely az egész kabinet működését jellemzi. Írásomnak az a gondolat ad okot, amit Németh Lászlóné fejlesztési miniszter nyilatkozott a Magyar Nemzetnek. A kormány legtitokzatosabb tagja jelezte, az állam rástartolna a külföldi energiacégek hazai érdekeltségeire, egy újabb rezsicsökkenés esetén. Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató ügyvezetője úgy nyilatkozott, ez nem várható, ugyanis egy tőkehiányos céget megvenni nem jó tranzakció, mivel azt majd fel is kell tőkésíteni. Magyarul, a legatyásodott hazai közműcégekbe pénzt kellene tennie az államnak a működéshez, ezt pedig az adófizetők perkálnak ki.
Valamiért az volt az érzésem mindig is, a kormány tisztában van a cégek valós állapotával, csak addig sanyargatja őket, ameddig itt hagyják az országot és az állam átveheti a szerepüket. Ez alapvetően ellentmond a közgazdaság egyik alapvetésének, de a fideszes az unortodoxia jegyében ezt a tudományágat kvázi lesz..ták az urak. Így bármennyire is amellett szól, minden észérv, hogy ezeket az érdekeltségeket nem kellene megvenni, a kormány még is ráteheti a kezét. A "minden az államé" legyen mottó alapján.

Németh Szilárd, rezsicsökkentő felelős pedig bejelentette, újabb bírságokat kaptak az energiacégek, hogy érezzék a törődést.

Szintén párhuzam a szocializmus és az Orbán - rendszer között, hogy a klientúrájuk zsebét szeretnék kitömni pénzzel és mindent saját maguknak akarnak. A trafikbotrányt már egyszerűen védeni se lehet, ugyanis a napnál is világosabb, hogy a saját párttársak egymás között osztották le, ki kapja a 12%-os cigaretta-árrés és az egyre bővülő termékkínálat miatt az egyre zsírosabb üzletnek ígérkező koncessziókat. Friss hír, hogy a Hír 24 szerint súlyos pénzeket utal a történetesen Németh Szilárd vezette Csepel ökormányzata a Giró Szász és Társai Ügyvédi Irodának. Ez is csak egy példa a sok közül, nyilván több száz ilyet lehetne sorolni. Elég, ha a Közgép állami milliárdjaira gondolunk. Attól tartok, az a pár noikásdoboz ezekben az összegekben elveszik.

Van azonban egy jó hír is: az Orbán - rendszerben benne van a bukás is. Most magas lovon érzik magukat, de innen nagyon nagyot és látványosat lehet esni. Már pedig úgy, ahogy a szocializmus, Orbán se fog örökké uralkodni, még ha nagyon szeretné is.

(Felsorolásomból kihagytam a Felcsúton, a miniszterelnök házának tőszomszédságában épülő több milliárd forintos stadiont, mint a személyi kultusz egyik legegyértelműbb jelét.)

Nem tudom, mi ez a dili, amit mostanában tapasztalni lehet, de kétségtelenül újjáéledőben van a Horthy – kultusz.

Egyes embereknek nincsen nagyobb problémájuk? Itt tartunk, hogy erről beszélünk? Most kapásból biztos húsz fontosabb problémát tudok felsorolni, ami fontosabb ennél a kérdésnél. Ha van több időm, többet is tudok mondani. Ugyan nem vagyok történész, de egy ilyen megosztó, és valljuk meg: antidemokratikus történelmi személyiségről nem kell teret elnevezni, se szobrot állítani. Nem véletlen, hogy Kádár Jánosról sincs elnevezve semmi. Pedig ha párhuzamot állítunk a két személyiség között – mint ahogy Gerő András a Klubrádióban megtette – az utóbbinak sokkal egyértelműbb a megítélése. Számomra nem lehet vitás egy olyan személy megítélése, akinek több százezer ember halála szárad a lelkén. Most lehet mentegetni, de a zsidók deportálásáért ki a felelős, ha nem a miniszterelnök? Nem tett érte semmit. Ha akkor fog egy A4-es papírt, és lemond, akkor nem. Viszont így igenis köze van mindehhez. Ehhez megadta a zsidóellenes rendelkezések sorozatával a hangulatot (Numerus Clausus, első – második – harmadik zsidótörvény). És még a Don – kanyarba, a biztos halálba kiküldött magyar katonák esetéről még nem is szóltam. Noha Gerő András szerint nem központilag zajlik a Horthy – kultusz újjáélesztése, hanem helyileg, de ez is riasztó. Ha ez országos szinten elharapózik, akkor nekem édesmindegy, kik miatt találkozok Horthy szobrokkal és terekkel. Ennek elterjedéséhez talán a kormányzat is hallgatólagos támogatását adja, mert sosem határolódott el ezügyben, inkább cinkosan hallgatott. És még mindig hallgat is. Nem lenne jó, ha egy ilyen megosztó történelmi személynek újból kultusza lenne Magyarországon.

Reflektálnék ezen felül a Heti Válasz Online tegnap megjelent cikkére, ahol a szerző azt írta …” egyes blogokban arc nélküli véleményvezérek mondják meg rendre a tutit…”. 

Szeretném kijelenteni ennek kapcsán – noha tudom, akinek nem inge, ne vegye magára – de én nem tartom magamat véleményvezérnek. Én csupán a gondolataimat, a hírekből levont konzekvenciákat megosztani azokkal, akik kíváncsiak erre. És sosem mondom meg a tutit. Nincs a zsebemben a bölcsek köve, így egyáltalán nem vagyok biztos abban, helyesek-e az ezen a felületen leírt vélemények. Ezek csak egy nézőpontot képviselnek, amikkel lehet vitatkozni és mindenki saját maga döntse el: milyen igazságtartalommal bírnak írásaim.