Cucu blogja

Orbánék lázasan igyekeztek megfelelni az utált Brüsszelnek.


Örvendetes tény a túlzottdeficiteljárás (továbbiakban TDE) alóli kikerülés, de ez csak egy tény. Bármilyen hozsannát zeng a kormány és a hozzá hű (köz)média, a helyén kell a dolgot kezelni. Nem szabad se túl-, se alulreagálni a dolgot. Elhiszem, most van valami Orbán kezébe, amellyel három év kudarc után villogni, de az eredmény kétes, meg kell nézni, mibe került nekünk mindez. A magyar emberek elképesztő szívatásokon vannak túl. A magánnyugdíjpénztári pénzek gátlástalan ellopása és felélése csak egy pont, de ide lehet sorolni az adójóváírás intézményének elvonását és a rokkantnyugídjrendszer megkúrítítását. A felsorolás nem teljes. Attól tartok, ha az egészből vonunk egy egyenleget, nem áll ár-érték arányban az egész. Orbánéknak presztizskérdés volt a TDE alóli kikerülés és nem érdekelte őket, hogy közben a fél ország megitta a levét. A magyar gazdaságpolitika jelenleg sehová sem vezet, továbbra is koncepciótlan. Időközi eredményeket elér, amivel aztán tud villogni, de a semmibe tart.
A TDE alá nagyon hamar vissza is lehet kerülni és nincsen 3 ezer milliárdnyi magánnyugdíjpénz, amit aztán a  fideszes elvtársak ki tudnak zsarolni. Azonfelül nem is az a legégetőbb kérdés, benne vagyunk-e vagy sem. A kormányzat ezt most kétségtelenül úgy fogja beállítani, mint egy óriási fegyvertény, de nem ez a legfontosabb. Ettől még Simicska Lajos ugyanannyi közbeszerzést fog megnyerni, a trafikok zöme fideszes kézben lesz és a reálkeresetek és a fogyasztás sem fog nőni. Életünk alapvető, a Párt által tönkretett részei ugyanúgy részei lesznek mindennapjainknak, ezért indifferens, folyik-e hazánk ellen TDE, vagy sem.

Új ellenfelet kell találnia most Orbánnak, akinek ugyanis mindig harcolnia kell, hogy jól érezze magát. Kíváncsi vagyok, most kit fog találni, akit aztán lehet ostorozni a nap 24 órájában. A miniszterelnök egyébként most annak az Európának felelt meg, aki szerint kettős mércével mért minket. Ennél nagyobb cáfolatot nem is kaphatott volna erre a hülye érvre. (Személyes kedvencem a "rezsieljárás" kifejezés. Az egy dolog, hogy a Word piros hullámmal aláhúzza, mint nem lézető szó. Ennél mulatságosabb baromságot, és a mögtte húzódó demagóg ál-érvrendszert még nem hallottam. - A szerk.) Ha jövőre összeáll a Jobbikkal és kilép az Unióból, akkor már nem kell a TDE, meg mindenféle Brüsszeli baromság miatt aggódnia. Ő ugyanis a kontroll nélküli hatalom feltétlen híve.

Őszintén várom, ki lesz az az új ellenség, aki ellen OV mostantól küzdeni fog.

Kormányunk olyan amatőr, hogy nem látja be: azokat az adókat, amelyeket a nagyvállalatokra kivet, végül az emberek fizetik meg, legyen szó bármiről.


Ez egy közgazdasági alapvetés, hiába is próbál ezzel bárki is hadakozni. Ezt még kétharmaddal sem lehet felülírni, akárhogyan is szeretnék ezt a magukat nagyon nyeregben érző urak. A multi van olyan helyzetben, hogy ezt megtehesse, a fogyasztó nem. Mindezt a reklámadó kapcsán írom, amelyről elmondható, totál felesleges. Nem ez a pénz fog segíteni minket a túlzottdeficiteljárás alóli kikerülésben. Az az összeg, amit ebből az új (talán harmincadik külön)adóból várnak, elenyésző a költségvetéshez képest és semmi sem indokolja az Európában egyedülálló közteher bevezetését.
Alapvetően nem tartom egy ördögtől való dolognak, hogy fizessenek a multicégek többet, de ezt is ésszel kellene csinálni. Nem úgy, ahogy a kétharmados fideszesek teszik. Ugyanis a reklámadó miatt már a kivonulást fontolgatja az RTL Klub. "Egy nagyon furcsa véletlen egybeesés, hogy éppen az a médiacég lenne a legnagyobb vesztese, amelynek a híradója a legnézettebb, és főműsoridőben keményen bírálja az Orbán-kormány tevékenységét” – mondta el Bajomi-Lázár Péter médiakutató az atv.hu-nak nyilatkozva.
Milyen érdekes véletlenek vannak!


Nos, attól tartok, itt van a relámadó bevezetésének kulcsa. Nem elég nekik semmi, a kisgömböc beindult és mindent fel akar falni. Telhetetlenek azzal, hogy a hazai médiapiacot túnyomórészt ők uralják, a maradék alatt is meg akarják szerezni a totális ellenőrzést. A lépés teljesen jól beleillik az utóbbi három év demokráciafelszámoló lépései közé és ezért sem tartom meglepőnek.

"Szerintem a reklám és a fogyasztó közötti távolság meglehetősen nagy" - vélekedett Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője egy újságírói kérdésre annak kapcsán, hogy miképp gátolható meg a reklámadó fogyasztókra való terhelése. Az atv.hu cikke emlékeztet, ha bevezetik az új adót, akkor nőhetnek a tévés előfizetői díjak, ugyanis a csatornák bevételének egy bizonyos részét a kábelszolgáltatók adják. Ennyit a meglehetősen nagy távolságokról.

Jó hír azonban, hogy Orbánék ezt a se füle-se farka (gazdaság)politikát nem tudják hosszabb ideig csinálni. Ugyanis az ún. unortodoxia éles ellentétet mutat a közgazdaságtannal. Utóbbi nélkül pedig csak ideig-óráig lehet elevickélni. Most még stabilnak tűnik minden, de a rendszer magában hordozza a bukást, így a vég bekövetkezte törvényszerű. És minél magasabban vannak, annál látványosabb az esésük. Fura, hogy pont az az Unió nem hagyja egyik tagországát se csődbe menni, amely ellen Orbán már huzamosabb ideje harcol. Az is nagyon vicces, hogy egyik nap utálják Brüsszelt, a másik nap pedig meg akarnak nekik felelni a túlzottdeficiteljárás kikerülése miatt. Legalább legyen egy konzekvens álláspontjuk, amit permanensen képviselnek, mert így totál hiteltelen amit csinálnak.

Kívánom, az ország élje túl Orbánékat, minél kevesebb károsodás nélkül!