Cucu blogja

A miniszterelnök minap azt mondta, "két hónapja ott ülök a tárgyalóasztalnál, csak nem jönnek". (Ezzel a mondatával a Nemzetközi Valutaalapra gondolt - A szerk.)
Nem irigylem szegény Orbánt, folyton csak várni elég idegtépő lehet. Éppen ezért elképzeltem, milyen gondolatok járhatnak fejében egy átlag IMF- váró napon.

Reggel 8 óra: Nos, ideültem a tárgyalóasztalhoz, megittam a kávémat, felvettem a legjobb öltönyömet, remélem ma megjön az IMF.

9 óra: Biztos, ami biztos, kinyitom az ajtót, hadd lássák, én itt vagyok és hozzám be lehet jönni.

10 óra: Furcsa, de még mindig nem jöttek. Mondjuk most mondta be a rádió, hogy dugó van a (Liszt)Ferihegyi gyorsforgalmin. De akkor nem értem, minek van az a kék villógó...na mindegy.

12 óra: Elmegyek megebédelek, csak nem azalatt érkeznek meg, míg kajálok. Ha esetleg mégis is így lesz, akkor azt mondom, nehéz egy ilyen kócerájt elvezetni.

13 óra: Az ebédet megettem, nagyon finom volt, de nem értem, hol van az IMF. Lehet, most ők esznek.

14 óra: Ha nagyon akarnák, akkor már itt lettek volna. De talán délután jönnek.

15 óra: Basszus, ezt nem hiszem el!! Lassan már két hónapja itt ülök ennél az asztalnál, de még mindig nincsenek itt! Ez az arcátlanság netovábbja! Annyira szeretnének nekünk pénzt adni és tessék, senkit sem láttam tőlük.

16 óra: Na gyerekek, ebből elegem van. Ezek nem tudják, ki vagyok én? Nem igazán illik egy ilyen embert megvárakoztatni! Inkább elmegyek a hajléktalanokhoz vagy letiplizek Felcsútra! Csak pazarlom itt a drága időmet! Ha annyira akarnak nekünk zsozsót adni, majd beszéljenek a Tomival, én leléptem!

Kezd tarthatatlanná válni a helyzet. Olyan vészjósló jelek sorakoznak, melyek ösztönösen rosszat sejtetnek.

Itt van péládul a miniszterelök, aki lassacskán kezd lebukni kettős beszédével. Mást mond Brüsszelben és mást itthon. Odakint egy kompromisszumkész odalát mutatja, itthon pedig egy megalkuvást nem ismerő "csak az van, amit én mondok" mentalitást képvisel. A gond csak ott van, hogy az Unio nem hülye. Ők is észrevették ezt és kezd nagyon elegük lenni. Na és abból is, amiért Orbán és beosztottjai teljesen, gyakorlatilag egymásnak ellentmondó dolgokat mondanak. Kitűnő erre Lázár János péládja, aki kiment haverkodni Berlinbe, majd a külügyi biztosság elnöke a létező legdimplomatikusabban elküldte őt a fenébe. (Szabadjon megjegyezem, az illető kereszténydemokrata politikus.) Na és persze az átlátszó, olcsó hazudozás miatt is kezd az a bizonyos pohár betellni. Példaként említeném Nelli Kroes médiaügyi biztos és Navracsics Tibor összeszólalkozását egy brüsszeli, Magyarországról tartandó meghallgatáson. A holland politikus csupán egy megerősítést kért a miniszterelnök helyettestől, hogy az ő általa tett javaslatokat megteszik e. Navracsics azt felelte, ha ez nem ütközik a mi törvényeinkbe. (Hangos nevetés a teremben.) Kroes azonnal visszavágott: "Az irodámban még mást mondott". (Megjegyzem, ez alig pár órával az eset előtt történt.) A magyar miniszter tulajdonképpen belehazudott a médiabiztos arcába. Remélem, mikor legközelebb bemegy a templomba (mert szerintem jár oda), akkor a pap a szószéken éppen a hazugság jézusi helytelenítéséről fog éppen beszélni. De melegen ajánlom számára a Tíz parancsolat, "Ne hazudj" kitételét is. Nem ártana egy teológustól korrepet venni, csak az ne Semjén Zsolt legyen.


Nem csak külügyi fronton, de itthon is kezd tarthatatlan lenni a helyzet. Hétfőn, egy hét gyaloglás után a Parlament elé érkezett az éhségmenet. A Munkát, kenyeret zarándoklat Miskolcról indult múlt hét elején, Tóth Imre munkanélküli olvasztár vezetésével. Egy utolsó üzenetet hoztak a hatalmába belebolondult Orbánnak: ha nem lesz változás, akkor éhséglázadás fog kitörni. Nagyon könnyen lehet ezt fenyegetésnek venni, de sajnos ezek száraz tények. Borsodban, az éhségmenet tagjai szerint többen éhesen feküdnek le, mert nincs munkájuk. Na persze, a Parlamentből nem lehet ellátni a borsodi mélyszegénységbe, főleg nem a hatalom egyre magasabb trónjáról. Orbán és bagázsa a kapott kétharmadot nem az ország építésére, hanem rombolására használta fel, valamint saját hatalma olyan szintű bebetonozására, aminek ledöntésére lassan már nem is dinamit, hanem földrengés kell.

Kedves Viktor!

Úgy hallottam, évértékelő beszédet fogsz tartani február első napjaiban. Biztos hosszú lesz, hiszen annyi minden történt, nemcsak 2011-ben. Ennek kapcsán pontokba szedem, mit köszönhetek Neked és Kormányodnak és szeretném kinyilvánítani mélységes hálámat is, a teljesség igénye nélkül.

-Először is köszönöm a 16%-os, egykulcsos adót, aminek hatására kevesebbet viszek haza. Külön öröm, hogy ezt a pénzt azok a nagykeresetű emberek kapják, akiknek eddig is több százezer volt a fizetésük.

-Köszönöm azt a rengeteg új adót, amivel kellemesebbé tetted életem, hiszen levetted azt a súlyos terhet a vállamról, amely az okozott, mire költsem a pénzemet. Te kitaláltad, inkább fizessem be az államnak. Külön köszönet jár a eddig 25%-os áfa 27%-ra való emeléséért.

- Köszönöm a magánnyudíjpénztári vagyon einstandját, melyek csak eltőzsdézték a befizetők vagyonát. Később aztán megvettétek a MOL jelentős hányadát, aminek az értéke nem sokkal később a felére esett. De hát ez nem tőzsdézés.

- Köszönöm, a 425 forintos benzinárat, hiszen ez biztos nem a Ti hibátok, mivel Szijjártó Péter 2008-ban megmondta, az akkor is magas üzemanyag ár a kormány miatt van. Az a fránya "elmúltnyolcév".

- Ennek folyományaként köszönöm, hogy a folyamatos gazdasági ballépések miatt ilyen gyenge a forint az euróval szemben, mely az összes pénzügyemre hat.

- Köszönöm a gazdasági szabadságharcot és hogy megmutattátok: kik a fasza gyerekek Európában, az ennek következtében riogató államcsődöt, valamint azt, miszerint csak 3 hitelminősítőnél vagyunk bóvliban. Ez elképesztő teljesítmény, hiszen ezt eddigi kormányok közül egynek sem sikerült elérni, pláne nem ilyen rövid idő alatt.

- Köszönöm továbbá, hogy az összes gazdasági és pénzügyi lépésed következtében a gazdagoknak még több pénzt adtál, tőlem meg, aki a túlélésért harcol, meg folyamatosan elveszel.

-Köszönöm ezen felül a tandíj bevezetését is. Igaz, 2008-ban még ez ellen lázadoztatok nagyon, de most önköltségnek hívjátok és szembementek a választóitok akaratával.

Elévülhetetlen érdemeket szereztél az állam és annak működésének forradalmasításban is.

- Köszönöm, hogy megkérdezésünk nélkül új Alkotmányt fogadtál el. Külön meg kell említenem a választójogi törvényt, mellyel szintén óriási könnyebbséget jelent életemben: nem kell gondolkodnom, kire szavazzak majd legközelebb, hiszen rájöttem, jó vagy Te tíz évig is vezetőnknek, tényleg, minek is ide választás?

- Köszönöm azokat a nagyszerű kinevezéseket, melyek garantálják azt, hogy szinte kizárólag mindenhol a Te embereid üljenek, valamint azoknak a rokonai.

- Köszönöm, hogy véget vetettél annak idején az Alkotmánybíróság garázdálkodásának is. Egy ilyen maradi testület miért is áll a Te forradalmi hevületed útjába.

- Köszönöm az olyan médiahatóság felállítását, melyben ellenzéki tag nem ül és az egész médiát ők felügyelik. Külön és kiemelt köszönet a Klubrádió elhallgattatásáért.

- Köszönöm azt a közmédiát, ahol szintén csak a Te híveid ülnek, akik a párt érdekeinek megfelelően hamisítják meg a valóságot és manipulálják a közszolgálati médiumokat. Köszönöm továbbá a legjobb szakemberek kirúgását és hogy olyan remek emberek lettek munkanélküliek azért, mert nem állnak be a Te szolgálatodba, mint például Nagy Navarro Balázs vagy Szávuly Aranka.

- Köszönöm azt a remek érzést, hogy az ember már nem meri véleményét felvallani sehol sem, mert lehet, másnap ezért el lesz ezért küldve a munkahelyéről.

- Köszönöm, hogy lebontottad a demokráciát, valamint kiiktattad a fékeket és az ellensúlyokat, melyek csak gátolnának Téged. Igazad van, nem is kell ide más párt, jó a Fidesz évtizedekre.

- Köszönöm, hogy összes lépésednek következtében cikinek érzem magyarságomat. Ennek következtében itthon, de leginkább külföldön ég a legjobban a b(l)őr a képemről.

Írhatnék még jó néhány dolgot, ez csak nagy töredéke azoknak a nagyszerű ötleteknek, amikkel megreformáltad az országot, de nem akarlak nagyon untatni. Addig is maradok irántad nagy hűséggel és alázattal

egy alattvalód