Cucu blogja

Orbánnak már megint totózni támadt kedve. Ami nem is lenne probléma. A bajok ott kezdődnek, mikor ezt szelvényt másokkal akarja kitöltetni, természetesen az ő pénzükön.


Már megint zaklatnak minket (persze aki gondoskodott erről korábban, azt nem), ezúttal "munkahelyteremtés" címszóval. Mivel még sosem kezdeményezték népszavazást, ami valóban tükrözné a honpolgárok véleményét, ezért azt mondom, Orbán gyáva és fél a népítélettől. Mi van, ha mégis ellenzik az ő terveit? Elvégre kitalálja minden reggel, mit szeretne velünk csinálni, azt meg hogy mi is esetleg bele akarnánk szólni sorsunk alakulásába...kit izgat? Viktor Vezér mindent kitalál, nekünk gondolkodni sem kell. Kedves gesztus tőle, de én inkább a saját eszemre bíznám életem alakítását.
Interneten már olvasni lehetett a kérdéseket. Ezek mint ha nem is józan emberekhez íródtak volna, hanem azokhoz, akik öt sör után látnak neki a lelkes ikszelgetéshez.

Persze lehet sejteni, mire megy ki valószínűleg a játék. A Tárki szerint az MSZP beérte a Fideszt, így a Pártnak fel kell mérnie, kik tartanak vele. Erre kitűnő alkalmat ad ez a remek kis kérdőív, amin feltételezem lesz egy kis vonalkód. De a korábbi levelezések kapcsán mindenki megnyugtatott, többek között Giró Száz András és Szijjártó Péter is, hogy azok minket védenek és nem azonosításra szolgálnak És ha ez ők mondják, akkor az biztos úgy van. Hiszen ők is - mint mindenki a kormányban - merő jóindulat. Minden egyéb alantas gondolat meg csak a "tollforgató terroristák" fejében fogan meg, akik különben is bértollnokok. Ez Magyarország 2012-ben, éljen a Nemzeti Inzultáció!

Minden együtt állt egy kiadós leszerepléshez. Sajnos.


Orbánék elrontották az országimázst. Elég alaposan. Már a kiválasztás alatt felröppent a pletyka, fentről beleszólhattak a kiválasztásba, de nem túl acélos lábakon állt ez a teória. Elképzelhetőnek tűnt, de mégsem valószínűnek.
A Compact Disco egy színtelen - szagtalan és súlytalan zenekar. Semmi újat nem hoztak a hazai zenei palettára, két refrén között el lehet aludni. Nekem nem ez a stílusom, de hát, ahány ember, annyi ízlés. Emiatt én senkit sem vetek meg. Mondjuk még mindig jobb választás volt őket küldeni, mint mondjuk Caramelt (juj!), a Király - testvéreket, vagy éppen az ikszfaktoros Gyurcsik Tibort. (Hogy miért hiszik sokan azt, hogy azért mert kiáll valaki az RTL Klub vagy a Tv2 színpadára és előad egy dalt, az tud énekelni?) Walkó Csabáék még viszonylag jó választásnak tűntek, noha a felhozatal nem éppen színvonalas volt. Nem volt nehéz kitűnniük egy aprányival magasabb nívóval a mezőnyből.
Roppant sok esélylatolgatást olvastam, hallottam, melynek lényege az volt, hogy most van esélyünk. Igazából ezek zöme önáltatásból adódott. Ugyanis az Eurovíziós Dalfesztivál már elsősorban nem a zenéről, hanem a népek egymás iránti szimpátiájáról szól. A szavazatok mintegy jelzésként szolgálnak, mennyire "lájkolnak" egy adott nemzetet. Itt úgy vélem, a zenei produkció másodlagos. Akármennyire nem illik ide belelátni, de ez kőkemény politika. A külföld így adja tudtunkra, mennyire elégedett az adott ország viselkedésével. Wolf Kati tavaly 22. lett Düsseldorfban. Az is önmagában jelzés volt, ez a 24. helyezés pedig még inkább. Ne is lepődjünk meg ezen egy olyan országban, ahol ilyen szisztematikusan bontják le a demokráciát, a maradékot pedig minden egyes döntéssel arcon köpik, ahol a miniszterelnök kokikat és sallereket osztogat a brüsszeli "renitenskedőknek", és ahol folyamatosan épül egy autokrata, diktatórikus berendezkedés. A külföld ilyen módon adja értésünkre, hogy valami nem tetszik.

Ez csak egy felület, ahol ezt az eltorzult orbáni rendszert jelzik számunkra. Jó lenne, ha mindenki venné ezeket a jeleket. Mindenesetre sajnálom, hogy ez azokon az embereken csapódott le, akik csak eszközei voltak egy aljas hatalom imázsnövelésének. És ez független attól, mit gondolok zenéjükről.

                                                               (Via: Facebook, Fideszfigyelő)

Orbán alapos és szívós munkát végzett. Ehhez persze kellettek olyanok, akik ez ellen nem is nagyon tiltakoztak, hanem készségesen elhittek mindent, ami a Kedves Vezető mond.

Még mindig "azelmúltnyolcév" szijjártói varázsában él néhány ember, akik képesek még mindig kész tényként befogadni azt a bődületes baromságot, mely szerint kizárólag a szocialisták tehetnek minden olyan megszorításról, melyet most a Párt a nyakunkba zúdít. Sikeresen végeződött az bűnbakképzési folyamat, melyet ez a hatalom indított, csupán azért, hogy elterelje a figyelmet önmagáról és hülye lépéseiről. Mint anno Hitler a zsidókat, Orbánék az MSZP-t kiáltották ki fő bűnösnek, ami egyfajta jolly joker kártya, amit mindig elő lehet venni, ha már nagyon szorulna a hurok. Lehet kire mutogatni, ha kiáll a pulpitusra a papagájkommandó valamely tagja és előadja, most éppen kit és miért szívatnak meg, de brutális mértékben. Bele sem merek gondolni abba, mi történt volna akkor, ha annak idején a Gyurcsány - Bajnai tandem lépi meg mind azt, amit most a Párt. Mennyire felháborodott volna a sok hívő, ha ellopják a magánnyugdíját, bevezetik a tranzakciós adót, a tandíjat és ilyen igazságtalanul alakítják át a felsőoktatást, hogy csak az elit járhat például a jogi vagy a közgazdász szakra. (Azt azért hozzáteszem, joggal). Néhány példa amit feljebb felsoroltam, de valami hihetetlen, Gyurcsány 300 forint miatt lett a közutálat tárgya. És most ez a hatalom ennek az összegnek a hányszorosát hajtja be rajtunk? Biztos, ha a Viktor mondja, az más. Mert a szemét szocik, meg a Gyurcsány, aki elkúrta. Számomra sokkal szimpatikusabb az az ember, aki bevallja, hazudott és hibázott, mint az, aki azt mondja, ő mindig az igazat mondta.

Számomra az lenne az ideális, ha mindenki racionális alapokon politizálna és nem emocionális ingerek vezérelnék. Kérdezem, kinek lett attól több pénze, hogy zászlót lengetett a Fidesz nagygyűlésen? Van valaki, akinek lett munkája, mert a Békemeneten "Szeretünk Viktor" táblával menetelt? Engem sosem az ilyen érzelmi hatások motiválnak, hanem elsősorban a pénz és a jó ízlés. Mennyivel lesz több a pénztárcámban, és milyen lesz az a demokrácia, amiben élek. Most jelenleg nagyon úgy tűnik, megszűnt az államforma, melyben felnőttem. Nem volt részem a kommunizmusban, sosem tudtam, milyen érzés egy autoriter rendszerben élni. Most megtudom. Arra talán jó ez a korszak, hogy végre sokan megértik, mi az a sajtószabadság, a jogállam, ami korábban olyan természetes volt, és fel sem tűnt.

Itt a legújabb népsarc, a tranzakciós díj. Mondhat bármit Orbán Viktor, mekkora lesz ennek a mértéke, ez családonként havi több ezer forinttal növeli meg a kiadásokat 2013-tól. Megint, de megint a kispénzűekkel szórakoznak. Mit szeretnének, hogy éhen haljunk? Mert elbaltázták a gazdaságunkat? Azt a bizonyos "elmúltnyolcév" -et egy év alatt helyre lehetett volna rakni. Ez is azt bizonyítja, Matolcsy úgy gallyra tette hazánk gazdálkodását, mint annak a rendje. Ezt az elképzelést erősíti meg a tandíj bevezetése, melyet önköltségnek neveznek. (És ami ellen 2008-ban még népszavazást is tartottak). Számtalanszor eszembe jutott, számtalanszor megkérdeztem, de a Fideszre szavazók tudták 2010-ben, mire szavaztak? Nem értem, miért nem vallják be maguknak, ezt már nem vállalom, amit ez a kormány művel? A Gyurcsány - kormány ennek a töredékéért megutáltatta magát az emberekkel. Tényleg az sokkal nagyobb baj, amikor valaki csúnyán beszél egy amúgy zárt frakcióülésen vagy az, hogy ellopják a megtakarításunkat és mindenféle új adóval kiveszik az amúgy is csökkenő tárcánkból a pénzt? Döntsön mindenki maga. Itt is megmutatkozik, sokan érzelmi, és nem racionális alapon választanak maguknak pártot. Ezt tudja mesterien kihasználni a Kedves Vezető. 

Bauer Tamás felvázolt egy félelmetes gazdasági jövőképet. Szerinte Orbán nem akar megállapodni az IMF-fel, hanem rá akarja tenni a kezét a Nemzeti Bank valutatartalékára. Ez véleményem az alábbi hatásokat váltaná ki: a miniszterelnök sikeresen tudná kommunikálni, lám, IMF - megállapodás nélkül is talpra tudunk állni. Végezetes dolog. Argentína a kilencvenes években is ezt tette. Nem sokára az argentin emberek a saját bőrükön érezték az államcsőd velejáróit. Visszakanyarodva hazánkra, Orbán ezzel két legyet üt egy csapásra: választásokat nyer 2014-ben, és ha esetleg még is elveszíti azokat, és a következő kormány nyakába szakad a krach, akkor tud rájuk mutogatni, milyen dilettánsok. Mindezt persze remekül fogják majd tálalni, és sokan be is fogják venni. Bízhatnak a választók rossz memóriájában is, hiszen egy idő után a legtöbben felejtenek, így erre is tudnak stratégiát építeni. Orbán ezzel is tudja biztosítani túlélését, ha esetleg balul ütnének ki a dolgok és kiszorulna a hatalomból két év múlva, mert így onnan még mindig lenne esély a visszatérésre. Persze, mindez csak vízió és őszintén remélem, nem fog bekövetkezni.

Én úgy vagyok, talán nem is baj, ha jön még jó sok adó. Fenékig a keserűség poharával! Úgy, hogy 2014-ben senkinek ne jusson eszébe megszavazni, ezeket.