Cucu blogja

Minden együtt állt egy kiadós leszerepléshez. Sajnos.


Orbánék elrontották az országimázst. Elég alaposan. Már a kiválasztás alatt felröppent a pletyka, fentről beleszólhattak a kiválasztásba, de nem túl acélos lábakon állt ez a teória. Elképzelhetőnek tűnt, de mégsem valószínűnek.
A Compact Disco egy színtelen - szagtalan és súlytalan zenekar. Semmi újat nem hoztak a hazai zenei palettára, két refrén között el lehet aludni. Nekem nem ez a stílusom, de hát, ahány ember, annyi ízlés. Emiatt én senkit sem vetek meg. Mondjuk még mindig jobb választás volt őket küldeni, mint mondjuk Caramelt (juj!), a Király - testvéreket, vagy éppen az ikszfaktoros Gyurcsik Tibort. (Hogy miért hiszik sokan azt, hogy azért mert kiáll valaki az RTL Klub vagy a Tv2 színpadára és előad egy dalt, az tud énekelni?) Walkó Csabáék még viszonylag jó választásnak tűntek, noha a felhozatal nem éppen színvonalas volt. Nem volt nehéz kitűnniük egy aprányival magasabb nívóval a mezőnyből.
Roppant sok esélylatolgatást olvastam, hallottam, melynek lényege az volt, hogy most van esélyünk. Igazából ezek zöme önáltatásból adódott. Ugyanis az Eurovíziós Dalfesztivál már elsősorban nem a zenéről, hanem a népek egymás iránti szimpátiájáról szól. A szavazatok mintegy jelzésként szolgálnak, mennyire "lájkolnak" egy adott nemzetet. Itt úgy vélem, a zenei produkció másodlagos. Akármennyire nem illik ide belelátni, de ez kőkemény politika. A külföld így adja tudtunkra, mennyire elégedett az adott ország viselkedésével. Wolf Kati tavaly 22. lett Düsseldorfban. Az is önmagában jelzés volt, ez a 24. helyezés pedig még inkább. Ne is lepődjünk meg ezen egy olyan országban, ahol ilyen szisztematikusan bontják le a demokráciát, a maradékot pedig minden egyes döntéssel arcon köpik, ahol a miniszterelnök kokikat és sallereket osztogat a brüsszeli "renitenskedőknek", és ahol folyamatosan épül egy autokrata, diktatórikus berendezkedés. A külföld ilyen módon adja értésünkre, hogy valami nem tetszik.

Ez csak egy felület, ahol ezt az eltorzult orbáni rendszert jelzik számunkra. Jó lenne, ha mindenki venné ezeket a jeleket. Mindenesetre sajnálom, hogy ez azokon az embereken csapódott le, akik csak eszközei voltak egy aljas hatalom imázsnövelésének. És ez független attól, mit gondolok zenéjükről.

Kezd tarthatatlanná válni a helyzet. Olyan vészjósló jelek sorakoznak, melyek ösztönösen rosszat sejtetnek.

Itt van péládul a miniszterelök, aki lassacskán kezd lebukni kettős beszédével. Mást mond Brüsszelben és mást itthon. Odakint egy kompromisszumkész odalát mutatja, itthon pedig egy megalkuvást nem ismerő "csak az van, amit én mondok" mentalitást képvisel. A gond csak ott van, hogy az Unio nem hülye. Ők is észrevették ezt és kezd nagyon elegük lenni. Na és abból is, amiért Orbán és beosztottjai teljesen, gyakorlatilag egymásnak ellentmondó dolgokat mondanak. Kitűnő erre Lázár János péládja, aki kiment haverkodni Berlinbe, majd a külügyi biztosság elnöke a létező legdimplomatikusabban elküldte őt a fenébe. (Szabadjon megjegyezem, az illető kereszténydemokrata politikus.) Na és persze az átlátszó, olcsó hazudozás miatt is kezd az a bizonyos pohár betellni. Példaként említeném Nelli Kroes médiaügyi biztos és Navracsics Tibor összeszólalkozását egy brüsszeli, Magyarországról tartandó meghallgatáson. A holland politikus csupán egy megerősítést kért a miniszterelnök helyettestől, hogy az ő általa tett javaslatokat megteszik e. Navracsics azt felelte, ha ez nem ütközik a mi törvényeinkbe. (Hangos nevetés a teremben.) Kroes azonnal visszavágott: "Az irodámban még mást mondott". (Megjegyzem, ez alig pár órával az eset előtt történt.) A magyar miniszter tulajdonképpen belehazudott a médiabiztos arcába. Remélem, mikor legközelebb bemegy a templomba (mert szerintem jár oda), akkor a pap a szószéken éppen a hazugság jézusi helytelenítéséről fog éppen beszélni. De melegen ajánlom számára a Tíz parancsolat, "Ne hazudj" kitételét is. Nem ártana egy teológustól korrepet venni, csak az ne Semjén Zsolt legyen.


Nem csak külügyi fronton, de itthon is kezd tarthatatlan lenni a helyzet. Hétfőn, egy hét gyaloglás után a Parlament elé érkezett az éhségmenet. A Munkát, kenyeret zarándoklat Miskolcról indult múlt hét elején, Tóth Imre munkanélküli olvasztár vezetésével. Egy utolsó üzenetet hoztak a hatalmába belebolondult Orbánnak: ha nem lesz változás, akkor éhséglázadás fog kitörni. Nagyon könnyen lehet ezt fenyegetésnek venni, de sajnos ezek száraz tények. Borsodban, az éhségmenet tagjai szerint többen éhesen feküdnek le, mert nincs munkájuk. Na persze, a Parlamentből nem lehet ellátni a borsodi mélyszegénységbe, főleg nem a hatalom egyre magasabb trónjáról. Orbán és bagázsa a kapott kétharmadot nem az ország építésére, hanem rombolására használta fel, valamint saját hatalma olyan szintű bebetonozására, aminek ledöntésére lassan már nem is dinamit, hanem földrengés kell.

Itt van az euró, ami most vagy készül összedőlni, vagy nem. Mindenesetre Matolcsy György, a Corvinus Egyetemen egy konferencián kijelentette, Magyarország (kapaszkodjon meg mindenki!), 2020-ban fog várhatóan áttérni a közös európai fizetőeszközre. A nemzetgazdasági miniszternek mindenesetre talán sűrűbben kellene forgatni a jövőre életbelépő alkotmányt. Amelyben világosan le van írva, hazánk hivatalos pénzneme, a forint. Nem értem, miért került bele, ha egyszer majd úgy is át kell írni az egész Alaptörvényt. Vagy talán már tudják, nem lesz itt újra 2/3-ad. B alternatíva, Matolcsy hülyeségeket beszél és akkor nem is érdemes foglalkozni az egésszel. Nem ez lenne az első eset.

Mindenesetre a Népszava információja szerint, Hernádi Zsolt helyét veheti át a MOL élén. Mint ahogy a portfolio.hu emlékeztet, Matolcsy még sosem volt a versenyszférában. Nagy kihívás elé állítaná Orbán Viktort, ha ez valóban így történne. Mondjon le a jobbkezéről? Ha ezt tenné, csak kiröhögtetné magát. Vagy hagyja posztján, és akkor továbbra is azt csinál a honi gazdasággal, amihez éppen kedve szottyan? Hiába mondja a miniszterelnök magyar hangja, Szijjártó Péter, hogy szó sincs bizalomvesztésről, azért Matolcsy valahogy nem fér bele abba a tárgyalódelegációba, mely az IMF-hez megy. Könnyen meglehet, ez a Valutaalap egyik feltétele volt. Vele nem állunk szóba. Biztos emlékeznek 2010 nyarára, mikor kipaterolta őket. Valamint friss még az élmény, amikor pár héttel ezelőtt körülbelül 2 perc alatt közölte, mit akar és befejezettnek nyilvánította a tárgyalást. Személyes példa, én ennyi idő alatt lemegyek a kisboltba és veszek egy csokit. De erősen kétlem, hogy ezalatt az időtartam alatt meg lehet tárgyalni azt, ami most jelen pillanatban az ország számára a legfontosabb. Ezért nem férhetett bele abba a keretbe, amit Orbán Viktor küldött tárgyalni az IMF-hez. És erről, mi magyar emberek nem kapunk semminemű tájékoztatást. Jól mondta Hajós András december 3.-án a Képviselői Irodaház mellett megtartott tüntetésen: gyerekeknek néznek minket.
Jó lenne, ha hazánk nemzetgazdasági minisztere egy hozzáértő szakember lenne és nem olyan, aki folyton csak vizionál és az így keletkezett, finoman szólva is légbőlkapott hülyeségeket verné keresztül az országon. Sajnos, ezért nem ők, hanem mi fogunk megfizetni. Keserves lesz a tanulópénz, az biztos.